A Magyar Hidrológiai Társaság XXXI. Országos Vándorgyűlése (Gödöllő, 2013. július 3-5.)
11. szekció. A VÍZGAZDÁLKODÁS TÖRTÉNETE - 10. Horváth Vera (Duna Múzeum): Öntözéses gazdálkodás kisalföldi bolgárkertészetekben
Öntözéses gazdálkodás kisalföldi bolgárkertészetekben A magyarországi bolgárokat - létszámuk alapján - a legkisebb kisebbségként tartják számon az országban. Először kereskedőként jelentek meg magyar földön még az Osztrák-Magyar Monarchia idején, azonban e népcsoportot - főleg a ma élő idősebb generációk - azok kertészkedésével, kertművelésével azonosítják. Az országba betelepült bolgárkertészekről az első forrásaink a 19. század közepéről származnak: 1865-ben Foton öt bolgárkertész kezdett el egy bérelt földön kertészkedni, majd nyomára leltek ilyen kertészeteknek Aradon, Esztergomban, Nagyszebenben. Gyorsan terjeszkedtek Budapest körül is a Duna mindkét oldalán. Az ideérkező bolgárkertészeket a kiegyezés után egy gazdasági helyzetében stabilizálódó ország fogadta. 1 Felmerül az olvasóban miért is jöttek ide. Az okokat a gazdasági és politikai környezetben kellett keresni. Boross Marietta néprajzkutató egy cikkében ezt a következőkben foglalta össze.2 A törökök a meghódított területeken meghonosították a zöldségtermelést és ezzel párhuzamosan a termelés technikáját kiválóan értő kertművelő réteget „neveltek” ki a helyi lakosságból. így volt ez a bolgároknál is. Itt a török uralom azonban több száz éves volt, 1878-ban sikerült végleg megszabadulniuk a török hódítóktól. A hosszú török megszállás alatt kertész dinasztiák születtek, az országra tipikusan jellemző lett az önellátó, árutermelő parasztság. A falvakban nagyon sok földművelő élt a török alóli felszabadulás után is, azonban munkájukra, a megtermelt terményeikre ekkor már nem volt fizetőképes kereslet. A megtermelt terményeiknek felvevő piaca sem volt már, az ország fejletlen ipara pedig nem tudta foglalkoztatni a munkanélkülivé váló parasztokat. Ezért hazájuk elhagyására kényszerültek. Olyan országokba mentek ahol a kertészeti ipar még kialakulóban volt. Először a szomszédos területekre költöztek át, majd egyre távolabbi helyekre is. Elsősorban a bolgár férfilakosság vándorolt ki, hogy munkát találjon magának és ezzel biztosítsa otthon maradt családjának a megélhetést. Idővel így elérkeztek magyar földre is, ahol a növekvő városok zöldségellátása egyre nagyobb feladatot jelentett. A jelentősebb települések mellett ugyan voltak már az „iparkertészeknek” 3 nevezett német kertészek, akik elsősorban gyümölcs és virágtermeléssel foglalkoztak. Már öntözéses zöldségtermelést is folytattak, ez azonban nem elégítette ki a keresletet. Természetesen már korábban is ismert volt hazánkban az öntözéses zöldségtermelés, de ezt a magyarok gémes kutakkal és vödrökkel oldották meg - feltehetően azért, mert ezek nem voltak engedélykötelesek. A fentebb említett német kertészek már nagyobb hozamú kutakat és kevesebb 1 Hargitainé Szimeonova Rajna: A bolgárkertészek Magyarországi működése 9. 2 Boross Marietta: Bolgár és bolgár rendszerű kertészetek Magyarországon 1870-1945 Ethnographia LXXXIV (1973) 1-2.31. 3 Czibulya Ferenc: Bolgárkertészet magyar földön 115.
