A Magyar Hidrológiai Társaság XXXI. Országos Vándorgyűlése (Gödöllő, 2013. július 3-5.)
8. szekció. VÍZÉPÍTÉS - 6. Dr. Major János (Debreceni Egyetem, SZIE): Újszerű technológiai megoldások alkalmazási tapasztalatai a termál-vízépítésben - 7. Dr. Póta Béla (nyugdíjas): Az újbudai Feneketlen-tó vízpótlásának környezet- és energia kímélő vízépítési javaslata
A hegyoldali csapadékvíz hasznosítás elvi műszaki megoldását alapvetően meghatározza, hogy ott egyesített szenny/csapadékvíz rendszer működik, amit a Balogh lejtőn a közelmúltban „elvágva”, átkötöttek a Ciszterci gimnázium nyugati oldala mellett levezetett szakasszal, a Villányi úti főgyűjtőbe. Hidrológiai kerületi feltételek A 3-5 m mély Feneketlen-tó szárazidőszaki vízállás és vízminőségi problémáinak megoldásához, kisvízi időszakokban 1 m körüli vízszint emelés és annak megtartása szükséges. A közel 1 hektáros vízfelületen ez 10 ezer m3 körüli térfogatot jelent. A hegyoldali közvetlen vízgyűjtő útsáv hossza 1,5-2 km közötti. Legalább 10 m-es kerítés közi útsáwal és mindkét oldalról 10-10 m széles ráfolyási teleksávval, 10%-os lefolyási veszteséggel számolva 10 mmnyi csapadékból 400 m3 feletti, egy 50 mm-es csapadékból 2000 m3 feletti hasznosítható vízmennyiség adódik. A téli útfelület érdesítés és a területi szennyeződés felhalmozódása miatt, csak a tavaszi olvadás utáni és a tél eleji lefagyás közötti 7 hónappal számolhatunk. Száraz évben figyelembe vehető nyári csapadékot 200 mm-nek véve a hasznosítható vízmennyiség: (1500-2000 x 30 x 0,2 x 0,9) kereken 8~llezer m3. Ehhez adódik még a tókörüli kb 1000 m2-es parti sétányról számítható száraz évi 2000 m3-es lefolyás. így a számításos becslés alapján a vízszint a fentiek szerint megemelhetőnek és megtarthatónak tűnik. A vízpótlás további lehetősége a hegyoldalon felhúzódó magas helyzetű talajvíz, ami a löszös fedőréteg és a márgás alapkőzet határán települő autigén breccsás rétegben tározódik, és a gellérthegyi csapadék beszivárgásból táplálkozik. Ezt igazolták a Budapesti Építésföldtani Atlaszhoz végzett FTV-s kutatások is. Tapasztalataink alapján egy vízbányászatilag szakszerűen kiképzett, hegyláb alatti kúttal folyamatosan kitermelhető vízmennyiség legalább napi 7-10 m3, ami éves szinten 2,5-3 ezer m3-t jelent. Ennek jelentősége inkább vízminőségi: a csapadékmentes hetekben, hónapokban folyamatos friss víz átfolyást biztosít a tóban, valamint „életben tartja” a gyorsszűrő kavics rétegét. A fent említett tárgyi előadáson bemutatott vízmérleg szerint a száraz évi vízhiány 1,5 ezer m3 körüli, ami a víztérfogat és átlagmélység alapján évi 1,7 dm-es süllyedést jelent. Három egymást követő száraz évben ebből kiadódó kb 0,5 m-es vízszint süllyedés megfelel a közelmúlt tapasztalatainak. A több év alatt kialakuló 0,5 m-es vízszint süllyedés „visszaemelését” még megnöveljük további 0,5 m-el, így adódik ki a fenti hidraulikai célmeghatározásban szereplő 1 m-es vízszint emelés vízpótlási igénye. A számításos becslésű vízmérleg alapján, a száraz időszaki vízpótlások az előbbiek szerinti vízszint emelés mellett még folyamatos átfolyást is biztosítanak, ami a 20-25 ezer m3-es tóvíz térfogat néhány éves száraz időszaki vízcseréjét biztosítja. Ez az időszak évenkéntire „növekszik” a csapadékosabb időszakokban, a javasolt vízpótló rendszerrel. 3
