A Magyar Hidrológiai Társaság XXXI. Országos Vándorgyűlése (Gödöllő, 2013. július 3-5.)

8. szekció. VÍZÉPÍTÉS - 6. Dr. Major János (Debreceni Egyetem, SZIE): Újszerű technológiai megoldások alkalmazási tapasztalatai a termál-vízépítésben - 7. Dr. Póta Béla (nyugdíjas): Az újbudai Feneketlen-tó vízpótlásának környezet- és energia kímélő vízépítési javaslata

Térségi tapasztalataink szerint (Szerzők közeli lakosok) nagyobb záporok-zivatarok nyomán az itteni lejtős úttesteken 1-2 m3/min nagyságrendű vízáramok zúdulnak le. Ezt igazolják a nagy esőzések utáni hordalék zátonyok a Szüret utca, Balogh lépcső, Himfy utca alján. Ehhez számítandó még az útszéli csapadék nyelőkben eltűnő, valamint az épületek felőli közvetlen csapadék bekötésekből származó hasonló nagyságrendű vízáram, amelyhez a 300 mm-es csatornával és 0,7 m/sec turbulens áramlási sebességgel 3 m3/min közeli szállítási kapacitás tartozik. Ezen víztömeg részleges „befogásával” növelhető, illetve gyakoribbá tehető a tóba vezetendő vízmennyiség.

A vízpótlási javaslat vízépítési rendszere

A Feneketlen-tó javasolt vízpótlása három részből áll:- Csapadék-, és talajvíznyerő műtárgyak,- vízkezelő-tisztító műtárgyak,- ezeket összekötő csővezetékek, kezelő aknák.

Itt kell megjegyezni, hogy javaslatunk csak „elvi műszaki megoldás meghatározásnak” tekinthető, a geodéziai és közmű adatok kellő ismerete, több hónapos, éves hidrológiai (csapadék lefolyási) mérések, vízminőség vizsgálatok és részletes hidraulikai számítások nélkül.

A műtárgy sor az 1.ábrán szereplő számozás sorrendjében a következő:

Víznyerő rendszer:

1. Csapadék víznyerő műtárgyak. Első ütemben a Balogh Tihamér utca Ménesi úti csatlakozásától, a Ciszterci gimnázium K-i oldala utáni, templom előtti kis lépcsősorig, a meglévő csapadék nyelő aknák összekötése önálló, új 300-as esőcsatornával. A Balogh Tihamér utca aljában, a Ménesi út sarkánál látható két nyelő szelvényében fedőrácsos víznyelő vályú építendő, a hatékonyság fokozása céljából. Erre a pontra három irányból van ráfolyás. A Ciszterci gimnázium nyugati sarkánál, az egyesített csatorna, közelmúltban kiépített ejtőaknás levezetésénél (5. kép) vízterelő záró-nyitó szerkezet, hogy a téli időszakban, az útfelületi érdesítés miatti homokos víz továbbra is közvetlenül az egyesített csatornán távozzon, ne terhelje a Feneketlen-tó vízpótló rendszerét. Az itteni nyelőakna hatékonyságát az úttest alá keresztben fektetett fedőrácsos víznyelő vályú fokozza. A csapadék gyűjtő rendszer alsó eleme a gimnázium és templom közötti zöldsáv tengelyében még a Balogh-lejtő magassági inflexiós szakaszán elhelyezendő nyelő akna (6. kép), amely szelvényében fekvőrendőr szerű burkolat emeléssel tereljük a vizet az aknába. Az innen induló lejtő menti levezetés első ejtőaknájában egyszerű elzáró szerkezet biztosítja a vízátvétel kizárhatóságát.

2. A Balogh-lejtőről lekanyarodó meglévő egyesített csatorna rendszer.

3. Csapadékvíz levezető új ejtőaknasor a lépcső melletti rézsűben.

4. Talajvíz- (hasadékvíz) nyerő aknakút (esetleg csáposkút), a rézsű oldalban látható forrás-drén bekapcsolásával (7. kép). Az optimális vízkivételi megoldás: felszíni geofizikai mérés, kutatóaknás, sekély fúrásos feltárás és próbaszivattyúzás, vízminőség vizsgálat alapján dönthető el.

4