A Magyar Hidrológiai Társaság XXX. Országos Vándorgyűlése (Kaposvár, 2012. július 4-6.)
1. szekció: A vízkárelhárítási szakterület időszerű feladatai - Ficsor Johanna (ÉDUVIZIG) - Juhász István (NYUDUVIZIG): Árvízi előrejelzés korszerűsítése a Rábán és a Murán
ÁRVÍZI ELŐREJELZÉS KORSZERŰSÍTÉSE A RÁBÁN ÉS A MURÁN FICSOR JOHANNA 1 -JUHÁSZ ISTVÁN 2 1 - ÉDUVIZIG, 2 - NYUDUVIZIG 1. Bevezetés A Nyugat-dunántúli és az Észak-dunántúli Vízügyi Igazgatóságon 2008 - 2011 között Uniós forrásból támogatott projektek keretében árvízi előrejelzésével kapcsolatos fejlesztések zajlottak, a Rába és a Mura folyó vízrendszerére. A szomszédos országok közötti határon átnyúló programok keretében (AT-HU Határon átnyúló együttműködési program 2007-2013, Sl-HU Határon átnyúló együttműködési program 2007-2013) megvalósuló projektek eredményeként online riasztó és előrejelző rendszerek kialakítására, illetve továbbfejlesztésére került sor. A Rába vízgyűjtőre elkészített modell a ProRaab(a) projekt keretében, a Stájer és a Burgenlandi Tartományi Kormányhivatal valamint a NYUDUVIZIG, és az ÉDUVIZIG gondozásában, a Mura vízgyűjtőjére készített modell pedig a „WEP A víz a Környezet gyöngye” projekt keretében a Lendvai Öko-park Kft., Lendva község és a NYUDUVIZIG gondozásában valósult meg. Az összetett, hidrológiai és hidraulikai modulokat is tartalmazó modellrendszer kiterjed a folyók teljes vízgyűjtőterületére, 6 napos vízállás, vízhozam előrejelzést szolgáltat a rendelkezésre álló meteorológiai és hidrológiai adatok, valamint előrejelzések alapján. A Mura folyó esetében egy, az osztrák és a szlovén területekre már működő modellrendszerhez történő csatlakozásról van szó, míg a Rábán az előzőhöz hasonló új modell fejlesztése történt. Dolgozatunkban ezt a két rendszert szeretnénk bemutatni, értékelni az eddigi működtetési tapasztalatok alapján. 2. Rába, Mura árvizei, előrejelzési gyakorlat Árvizek a Rábán A Rába Magyarország negyedik legnagyobb folyója, a Duna legjelentősebb magyarországi mellékfolyója. A viszonylag nagy esésű, szélsőséges vízjárású folyó teljes hossza 283 km, vízgyűjtő területe 10 113 km 2 . A folyó vízjárásából fakadóan a felső szakaszokon inkább a hirtelen érkező, heves áradások, míg a síkvidéki szakaszon a tartósabb árhullámok jellemzőek. A folyó alsó szakaszán (ami jelentősebb árvizek idején elérheti a 30 km-t is) meghatározó a Duna visszahatása is. A tapasztalatok alapján ezen a szakaszon a legnagyobb vízszintek a Duna és a Rába együttes árhulláma esetén alakulhatnak ki. Az elmúlt másfél évszázadban több jelentős árvízi esemény is volt a folyón. 1879-ben hatalmas árvíz pusztított a Rába mentén, a folyó Malomsoknál és Mérgesnél átszakította a jobb oldali régi, gyenge töltéseket, majd több helyen áttört a bal oldali töltésen is, tengerré változtatva a vidéket. 1883-ban a négy évvel korábbinál is pusztítóbb árvíz vonult le a folyón: a töltések ismét több helyen átszakadtak. 1900-ban egy minden addiginál nagyobb árhullám még töltésszakadást okozott ugyan, és a víz 30 000 hektárt elöntött, de az 1910-es, 1925-ös és 1963-as ugyancsak hatalmas árhullámok már nem tudtak bajt okozni a védelmi rendszerben. 1965 áprilisában azután a Rába bal oldali mellékfolyóin ismét minden addiginál nagyobb árhullámok keletkeztek, ezek egyesültek a Rába árhullámával, aminek következtében az 1
