A Magyar Hidrológiai Társaság XXX. Országos Vándorgyűlése (Kaposvár, 2012. július 4-6.)

1. szekció: A vízkárelhárítási szakterület időszerű feladatai - Ficsor Johanna (ÉDUVIZIG) - Juhász István (NYUDUVIZIG): Árvízi előrejelzés korszerűsítése a Rábán és a Murán

összegyűlt víz 30-50 cm-rel meghaladta a Rába-töltés koronáját és több helyen gátszakadást idézett elő.

Jelentős vízhozamú árhullám volt 1996. tavaszán is, az évszázad során a 4. legnagyobb. A 70-es években megerősített töltések hatására azonban a települések nem voltak veszélyben, bár a nyílt ártéren utakat kellett lezárni, s mezőgazdasági területek is víz alá kerültek.

A folyó felső szakaszán az utóbbi évek egyik legjelentősebb árvize 2009. június végén - július elején volt, mikor egy nagyobb és három kisebb árhullám alakult ki a Rába osztrák vízgyűjtőjén, mely LNV-t okozott mind Szentgotthárdon (491 cm), mind Körmenden (519 cm) annak ellenére, hogy az érkező vízhozam nem volt rendkívül magas. Ez az árvíz jelentős völgyi elöntéseket okozott a Rába felső völgyében, melynek következtében több településen a házakat is védeni kell homokzsákokkal és több közutat is le kellett zárni. Az alsó folyószakaszon ez az árhullám nem okozott rendkívüli helyzetet, II-III. fokon vonult le és érte el a befogadó Mosoni-Dunát.

Árvizek a Murán

A Mura Ausztriában ered, 1764 m magasságban, teljes hossza 454 km, amelyből csak a legalsó szakasz (48 km) - annak is csak a bal partja - esik Magyarországra, vízgyűjtő területe 14 150 km2. A Mura vízjátéka - a Drávához hasonlóan - más folyókhoz viszonyítva kicsi. Ennek egyik oka az, hogy az Alpok hótakarója természetes tározóként szerepel, a hegyek között az olvadás csak akkor kezdődik el, amikor a tavaszi esőzésekből származó ár már levonult. Jellemző még a folyóra, hogy gyorsan árad és lassan apad. Apadáskor 6-8-szor annyi idő szükséges, mint amennyi idő alatt ugyanannyit áradt. A keletkezett árhullámok időszakos eloszlását tekintve jellegzetes, hogy a Murán a nyári időszakban fordul elő az árhullámok csaknem fele, mintegy harmada pedig az őszi és tavaszi időszakokban. A téli időszakok árhullámai nem jelentősek és nem is gyakoriak.

A Murán eddig mért legnagyobb árvíz 1972-ben vonult le, július 18-án a tetőző vízszint 514 cm volt, ekkor 1580 m3/s víz vonult le. Az akkori árvíz során két helyen is volt gátszakadás, mégpedig a tótszerdahelyi és a birkitói öblözetben, jelentős károkat okozva. A Murán az utóbbi évek legjelentősebb árhulláma 2005-ben vonult le. A tetőzéskor (2005. augusztus 24.-én) mért vízhozam 1188 m3/s volt, ami messze elmaradt a számított 1%-os valószínűségű árhullám vízhozamától (1650 m3/s), a kialakult vízszintek (501 cm) ugyanakkor megközelítették a mértékadó árvízszintet.

Jelenlegi előrejelzési gyakorlat

A levonuló árvizek elleni sikeres védekezés alapja a megfelelő előrejelzés biztosítása. Az árvízi előrejelzés fő célja, hogy elegendő időelőnnyel, kielégítő információkat biztosítsunk a védekezési feladatokra való felkészüléshez. Minél nagyobb az időelőny, annál megalapozottabb és szervezettebb lehet a védekezés.

Az eddigi gyakorlat alapján a védekezésért felelős Igazgatóságok (a Rába esetén a NYUDUVIZIG és az ÉDUVIZIG, a Mura esetén a NYUDUVIZIG) előrejelző szakcsoportja több forrás felhasználásával készíti el előrejelzését.

• felhasználja a VITUKI által készített központi előrejelzést mely mind a Rába, mind a Mura főbb vízrajzi állomásaira elérhető.

• Az igazgatóságok saját előrejelzést készítenek a felső vízgyűjtőn található vízmércék vízjárása alapján: a Murán Letenyei állomásra a radgonai ill. a muraszerdahelyi vízmércék tetőző vízállásaiból; a Rába esetében a Körmend, Sárvár, Ragyogó, Árpás állomásoknál a felettük lévő magyar vízmércék (Szentgotthárd és Körmend, Sárvár) tetőző vízállásaiból.

2