A Magyar Hidrológiai Társaság XXX. Országos Vándorgyűlése (Kaposvár, 2012. július 4-6.)

1. szekció: A vízkárelhárítási szakterület időszerű feladatai - Lovas Attila - Fazekas Helga (KÖTIVIZIG): Árvízvédelmi szakaszok kockázatértékelése

A folyamat minden tevékenységéhez megfelelő dokumentáció is tartozik, az ábrán látható elrendezés szerint.

1. ábra. Kockázatelemzés folyamata és eredményei

Most rendelkezésre álló anyagaink elsősorban a TERVEZÉS folyamathoz tartoznak, korábban feltárt kockázatokat kezelnek különböző szinteken. Ilyen például a fejlesztése terv, felkészülési terv, erőforrás igénybevételi terv, stb..

ÁRVÍZVÉDELMI SZAKASZOKAT ÉRINTŐ KOCKÁZATOK FELTÁRÁSA, AZONOSÍTÁSA

A kockázatok feltárása, elemzése, kezelése és követése összetett láncolat, amit felügyelni, szabályozni és kontrollálni kell.

Első lépésként a kockázati tényezők feltárását az adatok sokféleségének meghatározását végeztük el. Amikor kockázatelemzésről, - kezelésről beszélünk, először mindig azonosítani szükséges az elemzés időpontjában fennálló bizonytalanságokat kifejezető azon tényezőket, amelyek veszélyeztetik a feladat megoldását, vagy felismerésük éppen kiváltja egy új esemény, akció elindítását.

A kockázati tényezők azonosítása védvonalaink esetében két „üzemállapotra” csoportosítható:

• „béke”időben,

• árvízvédekezés esetén.

Mindkét állapotban jelentkező kockázatok:

• Ergonómiai: földrajzi adottságokból eredendő kockázat.

• Gazdasági: pénzügyi és egyéb erőforrások kockázata.

• Jogi: szociálpolitikai, törvényi szabályozás kockázata.

• Infrastrukturális: kiépítési/kiépítetlenségi, kommunikációs adottságok, ellátási feltételek/ ehetőségek.

• Szociális: megfelelés az értékrendnek, társadalmi elvárásoknak, ellenállás a változásoknak.

• Szervezeti: döntési hierarchia, személyzeti politika, szervezeti kultúra.

Kockázat keletkezésének jellege szerint:

• Külső kockázatok: amik a projekt szempontjából nem befolyásolhatók.

• Belső kockázatok: a (projekt) végrehajtás során a végrehajtótól függenek.

2