A Magyar Hidrológiai Társaság XXX. Országos Vándorgyűlése (Kaposvár, 2012. július 4-6.)
1. szekció: A vízkárelhárítási szakterület időszerű feladatai - Lovas Attila - Fazekas Helga (KÖTIVIZIG): Árvízvédelmi szakaszok kockázatértékelése
A kockázatok felismerése: • Megfelelő személyi feltételek biztosítása, hogy a valós helyzetnek megfelelő és gyakorlatias kockázatok kerüljenek összegyűjtésre. Lehetőség szerint minden érintett csoport számára legyen lehetőség a véleménynyilvánításra. • Osztályozás - a sokféle szempont közül a kockázatokat kiváltó okok kerüljenek előtérbe. A két üzemállapotban teljesen eltérő tulajdonságok, paraméterek határozzák meg a kockázatokat, így az adatok szempontjából statikus, azaz nem, vagy ritkán változó, illetve dinamikus, azaz akár napi szinten változó, de jellemző adatokat kerestünk. A statikus adatoknál a védvonalak jellemzésére szánt adathalmaz igen széleskörű. Tanulmányok, jelentések, vizsgálatok és felmérések sokasága, mely kierjed fizikai jellemzőkre, helyi adottságokra és emberi tényezőkre. A fizikai jellemzéshez elsősorban alapdokumentumként a védelmi terveket tekinthettük, az abban nyilvántartott adatok egységesek, és mérvadók, a változásokat szabályozott jelleggel, meghatározott időközönként leköveti. Ezen szempontos szerint az alábbi kockázati tényezőket soroltuk ide: • árvízvédelmi szakasz hossza - jogszabályban, illetve védelmi tervben nyilvántartott adat, egzakt, mely elsősorban a védekezés szervezésében meghatározó adat. • van-e árvízi tározó? - az árvízi tározó önmagában is jellemző mutató arra, hogy árvízi szempontból veszélyes területen járunk, a tározó meglétével növekszik a felügyelet alá tartozó terület, műtárgy, ezzel együtt a potenciálisan gyenge pontok lehetősége és a védekezés megszervezésben is többleteket emészt. • magassági és teljes kiépítettség - a védművek magassági kiépítése jellemzi az árvíz biztonságos levonulási szintjét, jelenlegi előírások alapján, biztonsággal együtt, gyors levonulású árhullámok esetében főleg a magassági kiépítés játszik szerepet a veszély elhárításában, tartó- sabb árhullámok esetében már a magassági hiányon túl, a keresztmetszeti és altalajállékonysági hiányokat is figyelembe vesszük, ez jelenik meg a teljes kiépítettségben. • keresztező zsilipek száma -keresztező létesítmények szelik át a védvonalakat, tapasztalataink szerint, a keresztezések közül a legjelentősebb potenciális veszélyforrást a zsilipeknek jelentenek, számszerűsíthető és nyilvántartott adat. 2 A töltések állapota mindig nehezen megfogható, jelenlegi ismereteink nem homogének a védelmi szakaszokon, a felmértség hiányos, ezt jelzi például az is, hogy a 2006. évben bekövetkezett töltéscsúszás olyan szakaszon következett be, mely nem volt a veszélyesnek ítélt szakaszok között. Jellemzésükre vonatkozóan a dinamikus adatoknál lehet következtetni. A helyi adottságokat területi és árvízi jellemzők figyelembe vételével rögzítettük. Az árvizek veszélyességének mértéke függ az ártér jellegétől és a folyó viselkedésétől. Erre vonatkozóan az alábbi kockázati tényezőket vettük számításba: Védett terület jellemzése: • árvízi öblözet területe - nagysága, sőt nagyságrendje változó, Magyarországon előfordul a néhány tíz és az ezer négyzetkilómétert meghaladó területű öblözet. • az öblözetben található települések száma, - rámutat az ártér szerkezetére, a VTT keretében végeztünk részletesebb vizsgálatokat, ezek tapasztalatai alapján megállapítható, hogy a települések száma kellő információt jelent a kockázatosság tekintetében. Árvízi adottságok: • árvizek tartóssága - Töltéseink állapotát figyelembe véve a védekezési jelenségek beavatkozások jelentős része a tartós, hosszú levonulási idejű árvizekhez köthető, illetve a teherviselő képességükre mutat. 10 éves időtartamot vizsgálva határoztuk meg az árhullám/nap mutatót. 3
