A Magyar Hidrológiai Társaság XXX. Országos Vándorgyűlése (Kaposvár, 2012. július 4-6.)
3. szekció: Felszín alatti vizek - Mohácsiné Simon Gabriella - Tardos András (ÉDUVIZIG): Üzemelő sérülékeny és távlati vízbázisok biztonságba helyezési és biztonságban tartási helyzete az ÉDUVIZIG és NEKI kirendeltség működési területén
6. Tarján üzemelő vízbázis esetében a felszín alatti vizek monitorozásán túl a hatóság a Serleim-patak évenkénti 2 alkalommal történő mintázását írta elő. 7. Tát-Nyergesújfalu aktív védelme az ebből a célból létesített termelő kút, meghatározott hozammal történő, folyamatos üzemeltetésével A fentiekből látható, hogy azokat az intézkedéseket, amik tartalmukban szerepelnek a biztonságba helyezési tervekben az ott előforduló konkrét szennyező forrásokra vonatkozóan, de nem határozottan kötelezettségnek vannak megfogalmazva, azokat csak az általános előírások között találjuk meg a határozatokban. Például az utak csapadékvíz elvezető árkainak burkolása, vagy a mezőgazdasági szennyező források. A monitoring tevékenység és ellenőrzési feladatok helyzete Minden esetben tartalmaznak viszont a kijelölő határozatok a monitoring rendszer üzemeltetésére vonatkozó előírást. (vízszintregisztrálás, vízminőség vizsgálat) A kutak rendszeres karbantartása:- talpmélység ellenőrzés- kútsapka zárószerkezetének működésének feltételét biztosítani kell. A monitoring rendszer által szolgáltatott adatokat évente fel kell dolgozni és értékelni. A vizsgálatok azt is eredményezhetik, hogy valamilyen intézkedésre és/vagy beavatkozásra van szükség, esetleg a már meghatározott és kijelölt védőterület méretén és/vagy elhelyezkedésén változtatni kell. A monitoring vizsgálatról évente jelentést kell készíteni. A termelő kutaknál 5 évente kiterjedt vízminőség vizsgálatot kell végezni. Az eredményeket a tárgyévi hatályos jogszabályban előírt határértékek, valamint a korábbi mérések eredményeinek figyelembe vételével kell értékelni, mivel az objektív kép összehasonlítási módot ad az esetleges trendek megismerésére. Fontos a területre belépő személyek megfelelő tájékoztatása, figyelmeztető táblák kihelyezése. Az üzemelő sérülékeny vízbázisok diagnosztikai munkái állami finanszírozásból történtek. A munkák során vízbázisonként több vízszintfigyelő, illetőleg szennyezés feltáró kút létesült. A vízbázisok üzemeltetői részére azon kutak kerültek átadásra, melyek a kijelölő határozatban vizsgálatira elő lettek írva. A többi vagy eltömedékelésre került, vagy a vízügyi igazgatóság vízrajzi törzshálózatába került bevételezésre. A kijelölő határozatban észlelésre kötelezett kutak vizsgálata az üzemeltető kötelezettsége. A távlati vízbázisok esetében a kötelezett a területileg illetékes vízügyi igazgatóság. Ezen a helyzeten bonyolít némileg a 300/2011. (XII. 22.) Korm. rendelet, mely a távlati vízbázisok gondozási tevékenységet az újonnan megalakult Nemzeti Környezetügyi Intézet hatáskörébe utalja. Azonban a vízbázisok gondozási munkáihoz köthető operatív tevékenység (vízszintészlelés, vízminta vétel és vizsgálat) a vízügyi igazgatóságok feladata. A mért adatok kiértékelése és az éves zárójelentések elkészítése a NeKI végzi. Így a szerves egységet képző, folyamataiban összefüggő munka kétfelé szakadt. Jelentős problémát okoz ezeknek a feladatoknak a végrehajtásában az a körülmény, hogy tisztázatlan, hogy a ki a monitoring tevékenységek költségviselője. Tapasztalatok összefoglalása, általános konklúzió A vízbázis védelmi program keretében a diagnosztikai vizsgálatokat végző tervezők egy-két kivételtől eltekintve nagyon alapos munkát, körültekintő szennyező forrás felmérést 6
