A Magyar Hidrológiai Társaság XXX. Országos Vándorgyűlése (Kaposvár, 2012. július 4-6.)

3. szekció: Felszín alatti vizek - Mohácsiné Simon Gabriella - Tardos András (ÉDUVIZIG): Üzemelő sérülékeny és távlati vízbázisok biztonságba helyezési és biztonságban tartási helyzete az ÉDUVIZIG és NEKI kirendeltség működési területén

derült ki, hogy a vízbázis terület nem a vízmű tulajdona, ott annak megvásárlását kötelezésként írták elő.

A védőterületen már meglévő szennyező forrásokra vonatkozóan akkor tartalmaz előírást a határozat, ha a tervező a biztonságba helyezési tervben erre nagyon határozott és konkrét javaslatot tesz.

Az igazgatósági területen az eljáró hatóság az eddig kiadott határozatok közül mintegy 6- nál írt elő a jogszabályban megfogalmazott előírásokon túl „egyedi” kötelezéseket is.

1. Rábapaty - Csönge - Ostffyasszonyfa távlati vízbázis esetében a határozatban szerepel, hogy szorgalmazni kell a védőterülettel érintett településrészek közcsatornára való rákötését. Ennek folyamányaként 2006-ban Ostfyasszonyfa település önkormányzata önerőből szennyvízcsatornázást valósított meg a telpülésen. 693 épületből 612 kötött rá a közcsatornára. A szennyvízelvező rendszer a pápóci tisztítóra van rákötve. 2007-ben üzembe állították az Ostffyasszonyfa és Csönge településeken megépített csatorna hálózatot. 2009-ben kiadásra került Uraiújfalu szennyvízcsatornázására szóló létesítési engedély. Rábapaty településen 2012. márciusában készült el a csatornahálózat kivitelezése.

2. Héreg üzemelő vízbázis 2006-ban kiadott kijelölő határozata rögzíti, hogy azonnali beavatkozást és kármentesítést igénylő szennyezés a vízbázis védőterületén Héreg település „Hegyi-szőlők” DK-i határán található illegális hulladéklerakó.. Itt ellentmondás van a záródokumentációval, mert az szerint a karsztra települő nagy vastagságú agyag összlet a vízbázist a felszín felőli szennyezésektől megvédi.

A lerakó lefedésre került; felszámolás, kármentesítés nem történt.

A vízbázis 5 éves felülvizsgálata lezárult, a vizsgálat alapján a vízbázist szennyezés nem veszélyezteti. Jelenleg a kijelölő határozat meghosszabbításának hatósági eljárása folyamatban van.

3. Nyúli üzemelő vízbázis esetében A kijelölő határozat kötelezést fogalmaz meg, miszerint a belső védőterület tulajdonjogot a szolgáltatónak meg kell szereznie. Az üzemeltetőnek ezt még nem sikerült elérnie, a hatóság a kötelezést 2013-ig meghosszabbította.

4. Pusztacsalád vízbázis esetében hasonlóan a belső védőterület tulajdonjogának megszerzését írta elő a hatóság.

5. Sárisápi karsztaknai vízbázis esetében a tervező a karsztvíztárolónak az Únyi patakkal valószínűsíthető kapcsolata miatt célszerűnek tartotta a patak vízszintjét a karsztakna környezetében, egy állandósított mérési ponton havi egy alkalommal mérni, illetve rendkívüli időjárási körülmények esetén sűrűbben észlelni.

Fenti javaslatnak megfelelően a hatóság a kijelölő határozatában előírta a mindenkori kezelőnek, hogy az Únyi-patak medrének tisztítását rendszeresen el kell végezni a víz visszaduzzasztásának megakadályozására.

A vízbázis biztonságba helyezése érdekében az Észak-dunántúli Vízügyi Igazgatóság KEOP pályázaton indult és nyert támogatást: (KEOP-2.2.3/B-2008- 001 azonosítószámú, Sárisápi vízbázis vízbázis biztonságba helyezése az Únyi- patak 12+453 - 12+900 szelvények között.)

A munkaterület 2010. 02. 12-én került átadása a kivitelező részére.

A tervezet szerint a pályázatban megjelölt szakaszon az Únyi-patak medrében szilárd burkolat kerül kialakításra. Ehhez egy elkerülő ágat alakítottak ki, hogy a mederburkolási munkát szárazon el lehessen végezni.

A 2010. májusi. rendkívüli nagy csapadék hatására levonult árhullám ellehetetlenítette a munkavégzést hosszabb időre és jelentős károkat is okozott: A műszaki átadás-átvétel 2011. 11. 18-án történt.

5