A Magyar Hidrológiai Társaság XXX. Országos Vándorgyűlése (Kaposvár, 2012. július 4-6.)

2. szekció: Területi vízgazdálkodás - Dr. Varga György (VÍZ-SZK Mérnökszakértői Kft.): Vízügyi fogalmak és meghatározásuk. I. Vízierő-hasznosítás

3. FELSOROLÁS

1. /1/ Alaperőmű: Villamos energiát termelő erőmű, amely állandóan csaknem azonos teljesítménnyel működik. A vízi erőműveknél, ha nincs víztározás ez nem teljesül, mert a termelt vízi energia az érkező vízhozam függvénye.

2. /1/ Alvízalagút: A nagy esésű vízi erőmű része. Az üzemvizet szállító alagútrendszernek az a szakasza, amely a turbinákon átömlött fáradt vizet vezeti vissza a mederbe.

3. /1/ Alvízcsatorna: Az üzemvízcsatornás vízi erőmű része, az üzemvízcsatornának az erőtelep és a torkolat közötti szakasza.

4. /1/ Árapály-erőmű: Az óceánok, tengerek árapály-mozgásából nyerhető mechanikai energiát hasznosítja.

5. /1/ Csőturbina: Kis esésű vízi erőműknél használt (vízszintes tengelyű) turbina-típus. Szárnylapátos turbinából és vele közvetlen összekapcsolt, a körte alakú testbe épített generátorból áll. Előfordulnak olyan megoldások is, ahol a turbinát száraz térben helyezik el.

6. /1/ Csúcserőmű: Olyan villamosenergia-termelő erőmű, amely a villamos

rendszerterhelés csúcsaiban működik és a nap nagyobb részében áll. A csúcserőmű iránt támasztott követelményeket vízi erőmű (szivattyús energiatározó) is tudja teljesíteni. Ennek feltétele az állandó vízkivételi lehetőség szivattyúval és a hegyen, dombon kiépített víztározó. Innen a vizet turbinán keresztül leeresztve elektromos energiát lehet nyerni. Számolni kell a többféle hatásfok miatti energiavesztességgel.

7. /1/ Előcsatorna: Vízi erőművek nyílásához vízfolyás szerint felülről hozzávezető nyílt vagy zárt csatornarész.

8. /2/ Előcsatorna ajánlott vízsebessége: Kaplan erőműnél v = 0,12-től 0,17-ig) 2gH m/s.

9. /2/ Folyócsatornázás célja: a komplex hasznosítás

a/ lényegesen megjavíthatók a hajózási viszonyok,

b/ vízierőmű-hasznosítás,

c/ javítható a vízkivételek lehetősége (pl. gravitációs),

d/ emelhető a környezet alacsony talajvíz szintje,

e/ medertározás lehetősége, időszakos vízfogyasztás részére,

f/ a víz sebességének, elragadó erejének csökkentése.

Mint látható, a b/ szerinti csak járulékos haszon. A „vad” környezetvédők tehát nem csak ezt, hanem a komplex hasznosítást is ellenezték.

10. /1/ Föld alatti erőtelep.. A nagy esésű vízi erőművek vagy szivattyús tározós erőművek elhelyezési formája, amikor az erőtelep a hegy belsejében épül.

11. /1/ Francis-turbina: Radikális beömlésű réstúlnyomásos, függőleges tengelyű turbina.

12. /2/ Francis erőmű fő részei: nyomócső, turbina tere, alvíz-alagút, generátor tere (gépcsarnok). Főleg az utóbbi ház miatt nem célszerű alkalmazni vagy egyszerűsíteni kellene.

13. /1/ Gáterőmű (völgyzárógát-erőmű): A közepes és nagy esések hasznosítására létesülő vízi erőmű. Az erőtelep a völgyzárógát alvízi lábához csatlakozik.

14. /2/ Gereb résszélessége: Vízi erőműveknél az ajánlott gereb résszélesség 15-100 mm. Meghatározásához a turbina gyártójának útmutatása a mértékadó.

14. /1/ Ikerturbina: Kettős turbina, amelyben a víz két különböző járókerékből közös szívócsőbe torkollik.

2