A Magyar Hidrológiai Társaság XXX. Országos Vándorgyűlése (Kaposvár, 2012. július 4-6.)
2. szekció: Területi vízgazdálkodás - Dr. Varga György (VÍZ-SZK Mérnökszakértői Kft.): Vízügyi fogalmak és meghatározásuk. I. Vízierő-hasznosítás
16. /1/ Kaplan-turbina: Axiális beömlésű, réstúlnyomásos, szárnylapátos turbina. A járólapátjai állíthatók. Általában függőleges tengelyű, de vízszintesen is kialakítható, rosszabb hatásfokkal. 17. /1/ Kaszkád (erőműlánc): Egymás után épült vízi erőművek sora, melyek üzemvitelében a végigfutó üzemvíz leggazdaságosabb hasznosítására törekszenek. Egy vízfolyás (üzemvíz csatorna) potenciális vízi energia kihasználására alkalmas. 18. /1/ Kiépítési vízhozam: A vízi erőművek teljesítőképességének egyik jellemző mutatója, az erőtelep teljesen nyitott turbináin keresztül ömlő maximális vízhozam. A vízfolyás vízjárásának megfelelően határozható meg. 19. /1/ Közepes esésű vízi erőmű: Átmenet a kis esésű és nagy esésű vízi erőművek között (H = 15-től 50 m-ig). 20. /1/ Nagy esésű vízi erőmű: 50 m-nél nagyobb vízesést hasznosítja. A víz nyomócsövön keresztül áramlik a turbinákba (általában Pelton típusúra). 21. /1/ Pelton - turbina^ Szabad sugaras turbina a nagy esésű vízi erőművek jellegzetes vízgépe. Fő részei: kanalas járókerék, fúvókás sugárcső, szabályozótű és sugárterelő. A hagyományos H = 100-tól 1000 m-ig való alkalmazási sávja lefelé kitágult H = 1 m-re (2010. évi salzburgi európai kiállítás). 22. /1/ Teljesítményábra: A vízi erőművek vízhozam tartósság szerint rendezett, összetartozó esés és vízhozam értékeiből, vízhozam tartóssági görbéiből szerkesztett „kucsmagörbe”. T = 8QH kW, ahol Q m /s, Hm. 3 23. /1/ Törpe vízi erőmű: Helyi igényeket kielégítő, legfeljebb 100 kW teljesítményig terjedő vízi erőmű. 24. /1/ Turbina: Olyan gép, amely az áramló közeg mozgási- és nyomási energiáját forgó mechanikai energiává alakítja át. Vízturbinák típusai: Pelton, Francis, Kaplan, propeller, cső, Bánki, stb. 25. /3/ Vízerő - gazdálkodási terv fő részei: a/ vízrajzi adatgyűjtés és feldolgozás, b/ teljesítmény- és energiaszámítások, c/ gazdaságossági vizsgálatok. 26. /2/ Vízi erőmű gépeinek csoportosítása: helyzeti energia (felül csapott vízikerék), mozgási energia (alul csapott vízikerék, szabadsugár- vagy akciósturbina), mozgási és nyomási energia (réstúlnyomásos vagy reakciós turbina), víznyomásos (vízoszlopgépek). 27. /1/ Vízierő-hasznosítás: Azon tevékenységek összessége, amelynek célja a vízfolyások, tavak és tengerek energiájának hasznosítása. Folyamokon, folyókon a hajózás, turizmus, stb. fellendítése mellett, ez járulékos tevékenység lehet. 28. /1/ Vízierő-készlet: Vízfolyás, állóvíz és tenger folyamatosan pótlódó (megújuló) mechanikai (potenciális és kinetikai) energia mennyisége. A vízfolyásoknál a vízhozamtartóssági görbe 95%-os és 50%-os vízhozamából számított elméleti számmal jellemezhető. 29. /1/ Vízi erőművek osztályozása: a/ kisesésű H < 15 m b/ közepes esésű 15 < H < 50 m c/ nagyesésű H > 50 m 30. /1/ Vízikerék: Egyszerű vízgép lapátokkal vagy vödrökkel. Alul, középen vagy felülcsapott lehet, attól függően, hogy a vizet hol vezetik rá. 3
