A Magyar Hidrológiai Társaság XXX. Országos Vándorgyűlése (Kaposvár, 2012. július 4-6.)
2. szekció: Területi vízgazdálkodás - Dajka István - Bacskai Attila (FETIVIZIG): A belvízvédekezés tapasztalatai 2009–2011 között, a FETIVIZIG működési területén
2. ábra. 2009.10 - 2011.06. közötti időszak havi csapadék adatainak eltérése az átlagtól (%) A FETIVIZIG illetékességi területén 2010. év volt az elmúlt 60 év legcsapadékosabb éve, közel kétévnyi mennyiségű csapadék hullott (a sokévi átlag 610 mm). Az év során a legtöbb csapadék Nyírbátorban volt (1363 mm), amely majdnem 2,5-szerese a nyírségi átlagnak és 200 mm-rel haladta meg a korábbi igazgatósági (Garbolcon mért) maximumot. A rendkívüli csapadéktevékenység tartós belvizet eredményezett, mely egész évben kitartott. 2010. évben a havi csapadékösszeg majdnem minden hónapban jelentősen meghaladta a sokéves havi átlagokat. Május,július és december hónapok voltak a legcsapadékosabbak (155%, 128%, illetve 133%-kal több a sokéves átlagnál). A 2011 kora tavaszi belvízhelyzet szempontjából meghatározó volt, hogy az előző évi november és december igen esős volt, viszont a 2011. év csapadék szempontjából elmaradt a sokéves átlagtól. 2.3. Talajvíz A 2009. évi talajvíz telítettség a működési területünkön alacsonyabb volt az átlagtól, viszont a teljes 2010. évben a talajvíz szintje jelentősen meghaladta a sokéves átlagot. A legmagasabb telítettséget (85%) december hónapban mérték, mely 41%-kal volt magasabb a sokéves decemberi átlagnál. A kedvezőtlen körülmények miatt az év második felében számos talajvízszint észlelő kútban minden eddigit meghaladó vízállás alakult ki, mely sok helyen 1020 cm-re megközelítette a terepszintet. 2011 első felében a csapadék mennyisége jelentősen elmaradt a sokéves, adott időszakra jellemző átlagtól, ezzel ellentétben a talajvíz szintek januártól márciusig a sokévi átlagot végig jelentősen (>70%-kal) meghaladták (a Nyírségben a meghaladás 90% feletti volt). A 2011. év elején a talajvízszintek a Nyírségben és a Felsőszabolcsban az 1999. tavaszi csúcsértékeken is túlléptek. Az adatokból kitűnik, hogy a csapadék és a talajvíz szintek között nincs közvetlen kapcsolat, azaz a talajvízjárást alapvetően természeti hatások alakítják és mesterséges hatások (pl. szennyvízszikkasztás) befolyásolják (Hajnal 2006). A talajvíz telítettségi értékek csak 2011. augusztusra álltak vissza a sokéves átlag szintjére. 2. 4. Belvízveszélyt kiváltó tényezők A 2009. decemberében kezdődő belvíz közvetlen kiváltó oka a közel 25 cm rétegvastagságú hótakaró gyors elolvadása és a több hullámban érkező eső volt. A hóolvadással egyidejűleg
