A Magyar Hidrológiai Társaság XXX. Országos Vándorgyűlése (Kaposvár, 2012. július 4-6.)
9. szekció: Vizes élőhelyek védelme - Dr. Pomogyi Piroska (KDTVIZIG): A Balaton parti sáv 2010-2011. évi növényzetfelmérésének és minősítésének eredményei
következtében a kettévágott nádas-sáv végérvényesen kettészakad és a belső rövid idő alatt teljesen ki is pusztulhat. A két sáv között még akár évekig is látszanak a fenék felszínén húzódó rügy (hajtás) nélküli rizómák. Ezeket a jelenségeket illusztrálják az alsó kis képek. A fenti folyamatok ellen ható tényező, ha a vízszint jelentősen, több éven keresztül alacsonyabb, így a hullámverés energiája is kisebb és ismét meg tud erősödni a nádas. A balatoni nádasok 2003-2004-re bekövetkezett befele való terjedésének, a jelentős arányú juvenilis karéjok kialakulásának éppenséggel az ezredforduló éveit jellemző aszályos időszak kedvezett, amikoris a tartósan kisvizes időszakban a nádas relatíve nagy sebességgel húzódhatott a tó közepe felé (v.ö. az 1998. évi ortofotókkal, ill. a nádastérképekkel). Ez fordult vissza a vízszint emelkedésével 2004 után. Ez azonban nem tekinthető direkt emberi hatásra bekövetkezett nádpusztulásnak, mivel alapvetően ez a folyamat játszódna le természetes vízjárási körülmények között is. Tehát ezeket a terjedésivisszahúzódási jelenségeket a Balaton természetes folyamatainak kell tekinteni. Sem természetvédelmi, sem vízminőségvédelmi ok miatt nem cél a Balaton elnádasodása (elmocsarasodása), ezért nem szükséges a nádasok terjedését - a feltöltődés - elősegítését vízszintszabályozást megcélozni. Ugyanakkor fontos az, hogy a jelenleg is meglévő vitális nádasokat a lehetséges legjobb egészségi állapotban tartsuk meg, aminek egyik (de nem egyetlen) eszköze - többé-kevésbé a természetes vízjárást leutánozva - mind az éven belüli, mind pedig az évek közötti nagyobb vízjáték lehetővé tétele. A 9. kép az 1998. évi ortofotóra behívott 2003. évi (fehér) és 2008. évi (kék) állományhatárokat reprezentálja. Elsőként az tűnik szembe, hogy a két fotózás között eltelt 10 év alatt a nádas a vízközép irányába és Ny-ra jelentősen terjedt (2008-ra kb. 13-15 m-t). Állományszerkezete is változott: a nyíltvíz felé akkor is voltak megbontott, különálló foltok, ugyanakkor a part felé a maival kb. megegyező határral egy elkülönült parti növényállomány, amiben a gyékény és sás dominált. Ez arra is felhívja a figyelmet, hogy a nádasok változását csak több éves periódusokban szabad értékelni, az éven belüli vagy 1-2 éves változások alapján a terjedési-visszaszorulást illetően messzemenő következtetéseket nem szabad levonni. A fentiekben leírt folyamatok mára kialakult eredményének/következményének értékelését legalább két oldalról lehet és kell megközelíteni: a természetföldrajzi (limnológiai, biológiai) oldalról, ami az emberi beavatkozásra adott természetes válaszreakciója a Balatonnak és arról az antropogén szemléletű társadalmi oldalról, ami az ember pillanatnyi civilizációs (kényelmi?) igényeinek kielégítése érdekében avatkozik be úgy, hogy nem veszi eléggé figyelembe a beavatkozás rövid és hosszú távon várható (természet) ökológiai következményeit. 17
