A Magyar Hidrológiai Társaság XXX. Országos Vándorgyűlése (Kaposvár, 2012. július 4-6.)

9. szekció: Vizes élőhelyek védelme - Dr. Pomogyi Piroska (KDTVIZIG): A Balaton parti sáv 2010-2011. évi növényzetfelmérésének és minősítésének eredményei

A partvédő művek, kikötők kialakításának társadalmi igényéről nem kell hosszabban értekezni, az mindenki részéről fennáll, aki a Balatonnál él vagy üdül.

Az előzőekből láthattuk, hogy mik lehetnek a rövidtávú (5-10 éven belüli) következmények: megváltoznak az áramlási és feliszapolódási viszonyok: új holtterek „iszapzugok -szemétzugok" alakulnak ki, ahol a dolgok természetéből következően felhalmozódik az iszap (szerves és szervetlen is), a detritusz (szerves törmelék) és persze az ember által a vízbe juttatott minden egyéb természetes vagy mesterséges eredetű anyag (szemét) is.

Amikor ennek az újonnan kialakult zátonynak a felszíne már eléri a víz felszínét és időszakosan vízborítottá válik, akkor nagyon gyorsan megindul a benövényesedése: balatoni körülmények között általában jellemző a magról kelt széleslevelű gyékény 1-2 héten belüli megjelenése és kifejlődése. Ez mint pionír állomány előkészíti a helyet a további növény fejlődésnek, akár a nádasok irányába (a víz felé), akár a mocsári gyomvegetáció irányába (szárazabb körülmények között).

A folyamatot a nádasok irányába nagyon meg tudja gyorsítani, ha a partvédő műhöz a téli viharok, jégzajlás stb. hatására kiverődött, máshonnan leszakadt (akár az É-i partról átsodródott - ez mindennapos jelenség) nádzsombékokat senki nem távolítja el. Kitavaszodván, a zsombékba összeállt nádhajtások fény felé eső rügyei kihajtanak, míg a szárcsomóknál (nódusz) járulékos gyökerek képződnek, melyek behatolnak a partvédő mű hajszálrepedéseibe is.

Ezzel meg is történt az új parti nád első foltjának kialakulása és a továbbiakban már csak idő kérdése, hogy milyen gyorsan terjed a tóközép irányába. A vízszint, mederanyag és egyéb ökológiai tényezők legfeljebb a terjedés sebességét korrigálják, de nem a tényét.

És innentől kezdődnek a konfliktusok: az ember direkt hatására a tó természetes (stressz)választ adott, ami azonban a tópartot használó embernek már nem tetszik annyira.

De fejlődhet a folyamat abba az irányba is, hogy a sekély D-i parton, ahol a szárazföld felé a mesterséges part és a kultúrterületek már nem teszik lehetővé a természeteshez közelálló part kialakítását, ilyet a vízben magában alakítsunk ki. Ez persze csak a szabad vízfelület rovására történhetne, aminek viszont a távolabbi - ökológiai időléptékben nézett - következménye a

Balaton feltöltődésének további felgyorsítása. Erre mutat példát az alábbi, Zamárdi előtti partszakaszról készült fotomontázs (70. kép). Jól érzékelhető, hogy a partvédőmű előtt kialakult nádas a part felé már bokorfüzes mocsári páfrányos lápi jellegű vegetáció szintjéig fejlődött.

18