A Magyar Hidrológiai Társaság XXX. Országos Vándorgyűlése (Kaposvár, 2012. július 4-6.)
9. szekció: Vizes élőhelyek védelme - Dr. Pomogyi Piroska (KDTVIZIG): A Balaton parti sáv 2010-2011. évi növényzetfelmérésének és minősítésének eredményei
2. A NÖVÉNYTÉRKÉPEZÉS ÉS -MINŐSÍTÉS TEREPI ÉS IRODAI FÁZISÁNAK ALKALMAZOTT MÓDSZEREI Jelen nádasminősítés a korábbiakhoz hasonlóan az immár „hagyományos" digitális vegetációtérképezés módszerével készül. Az alkalmazott módszertan jelen tudásunk szerint a legalkalmasabb arra, hogy ilyen nagy mintaterületen mint a Balaton, a növénytársulástanilag (cönotaxonómiailag) szükséges mélységig, a lehető legpontosabb növényzettérkép készüljön, ami szükség szerint alkalmas arra is, hogy hatósági eljárás alapja is legyen. A növényzettérképezés alapjául a FÖMI-től megvásárolt infravörös (IR) és valódi színes (COL) nagyfelbontású digitális ortofotó (DOF) szolgált. A digitális ortofotó a szolgáltatási feltételek értelmében kizárólag élőhely-térképezéshez használható fel. A digitális ortofotók elkészítéséhez a légifényképezés 2008 nyarán történt meg, így a növényzet és a növényzettérkép ténylegesen az akkori állapotot tükrözi. Ha a nagyfelbontású digitális ortofotók rendelkezésre állnak, a vegetációtérképezés további két fő szakaszra osztható fel:- a terepi szakaszra, amikoris a szárazföld felől gépkocsival megközelítve gyalogosan, a víz felől motorcsónakkal, a nagyobb összefüggő öbölözeti nádasokat (elsősorban a Szigligetiöbölben) mocsárjáró nádaratógéppel (általában Seiga) járjuk be;- Az adatfeldolgozás Arc View 3.2 és ArcGis 9.x térinformatikai és az általános MS irodai szoftverek segítségével történt a 2004-2005-ben is alkalmazott módszerek aktualizálásával: • Adatok (jegyzőkönyvek, fotók stb.) térképi kapcsolása • Térképrajzolás és kódolás • Területszámítások A terepmunka a KÖDU-KÖVIZIG munkacsoportjainak terepi bejárására alapult, amit a vegetációtérképezésben járatos hidrobotanikus szakértő - jelen tanulmány szerzője - vezetett. Az eljárásmód nagymértékben hasonlított a korábbi felmérések módszeréhez. Ez annál is inkább érthető, mivel egyik közreműködője volt a korábbi felmérésnek is (Dömötörfy és mtsai, 2005). A terepi beazonosítás az ortofotókból készült printoutok segítségével történt. A felméréseket a víz felől 2010. július 15-31 között csónakos bejárások során végeztük el, teljesen más nézőpontból mutatja a Balaton nádasait, mint a part felől szemlélve. A nyílt víz felől a partig, és fordítva, a parttól a nyíltvízig vezető horgászbejárók és csónakkikötőkhöz vezető utak segítségével lehetővé vált a nádasok transzektek mentén történő felvételezése is. Felmérésre kerültek a nádasokhoz a szárazulat felől csatlakozó természetes vegetációegységek, amelyek nagymértékben emelik a balatoni nádasok természeti értékét. A szárazföldi bejárások már 2009 nyarán megkezdődtek, de a zömét 2010 nyarától, késő őszig folytattuk le, amit kiegészítettünk a 2010/2011. téli bejárásokkal is. Ez utóbbiakat részben jégről, gyalogosan és Seiga típusú mocsárjáró nádaratógépek igénybevételével hajtottuk végre. Összesen mintegy 60 terepi napot töltöttünk a helyszíni bejárásokkal. A módszeres bejárás során GPS ponttal rögzítettük a felmérési helyeket és digitális fényképfelvételekkel dokumentáltuk a mintaterületek növényzetét. A teljes területet lejártuk, az összetettebb növényzetszerkezetűeket kétszer, néhányat többször is. A csónakos felmérések során a 2004. évihez hasonló módon és az akkorihoz hasonló terepi jegyzőkönyveket is kitöltöttünk, míg a szárazföldi bejárások során a fotó-nyilvántartáshoz szükséges jegyzeteken túlmenően - amelyekben rögzítettük a felvételezett növényállomány terepi minősítését is - diktafonon rögzítettük a kiegészítő megjegyzéseket. A szárazföldi bejárásokon részletes terepjegyőkönyvek felvételére költségvetési- és idő-korlátok miatt nem került sor. A részletesebb jegyzőkönyvi leírást a digitális fényképezési technika alkalmazásával helyettesítettük: az EU-VKI botanikai gyorsfelmérések során már jól bevált módszerrel rögzítettük digitális fotókon a mintaterület szűkebb és tágabb környezetének minden fontos jellemzőjét (Pomogyi, 2005, 2005a, 2
