A Magyar Hidrológiai Társaság XXX. Országos Vándorgyűlése (Kaposvár, 2012. július 4-6.)
1. szekció: A vízkárelhárítási szakterület időszerű feladatai - Ficsor Johanna (ÉDUVIZIG) - Juhász István (NYUDUVIZIG): Árvízi előrejelzés korszerűsítése a Rábán és a Murán
• További lehetőség, hogy a külföldi vízgyűjtőterületre hulló csapadékból határozzuk meg a keletkezett egyedi árhullám tetőző vízhozamát grafikus módszerekkel melyet a Rába, Szentgotthárd állomás esetében alkalmazzuk. • A Rába, Győr, és bizonyos esetekben az Árpás állomások esetén az előrejelzés elkészítésénél fontos szerepet játszik a befogadó Mosoni-Duna, Duna vízjárásának a figyelembe vétele is. Összefoglalóan, ezekkel a módszerekkel 15-20 cm pontossággal tudjuk előre jelezni a tetőző vízállásokat. A Murán Letenyére 1-2 nap időelőnnyel, a Rábán Szentgotthárdra pár óra (maximum 12 óra) időelőnnyel, Körmendre a Szentgotthárdi tetőzésből 12-24 óra időelőnnyel, míg Sárvárra, Ragyogóra a Körmendi tetőzésből 2 napos időelőnnyel lehet előrejelzéseket készíteni. A győri vízszintek előrejelzésénél általában szintén 2 napra előre tudunk megbízható előrejelzést adni. A Rábára történő előrejelzésnek több kritikus pontja van. Az egyik az, hogy Szentgotthárd állomásnál legtöbb esetben csapadék esemény ideje alatt már megkezdődik a vízállás emelkedése, és mivel határszelvény, a felsőbb vízgyűjtőkről származó információk nem mindig teljes körűek (pl.: tározók üzemeltetése), és beérkezésük is több időt vesz igénybe. A folyó Vas megyei szakaszán a Rába nem szabályozott, az árhullám szabadon folyik le a völgyben. A völgyi lefolyás igen változatos lehet, és ez jelentősen befolyásolhatja a Sárvár, és az az alatti folyószakaszra vonatkozó előrejelzés beválását. Igen nagy árvizek esetén az árvízi védekezés egyik jelentős eszköze a Sárvár alatti jobb parti szükségtározó üzembe helyezése. A tározó megnyitásának előkészületei több napot vesznek igénybe, így fontos, hogy megfelelő időelőnnyel elő lehessen jelezni azt, hogy szükséges-e a tározó megnyitása, vagy sem. Ez a jelenlegi előrejelzési gyakorlat szerint kellő időelőnnyel nehezen meghatározható. A győri vízállás előrejelzés nagy érdeklődésre tart számot mind árvizek, mind normál vízjárás esetén. A Rába torkolati szakaszán kialakuló vízszintekre jelentős hatással van a Duna vízjárása, a Győr térségi vízállapotokat az év nagy részében ez határozza meg. A Rába vízgyűjtőről érkező árhullámok alsó szakaszon történő levonulását is nagyban befolyásolhatja, és ezzel nehezíti a felsőbb állomások alapján történő, kellő pontosságú előrejelzés készítését. Az előrejelzésben eddig használt módszerek főként valószínűség-elméleteken alapuló összefüggések felhasználását jelentik. Az elmúlt évtizedek számítástechnikai fejlődése lehetővé tette, hogy olyan hidrológiai, hidraulikai összefüggéseken alapuló modelleket is felhasználjunk az előrejelzés során, amikre korábban - még ha rendelkezésre is álltak ilyen jellegű programok - idő és számítási kapacitás hiányában nem volt lehetőség. Ezek az újszerű döntéstámogató eszközök, mint amilyenek a következőkben bemutatott modellrendszerek is, kellő körültekintés mellett növelhetik a korai előrejelzés, riasztás jóságát, és ezzel a védekezésben olyan fontos időelőnyt is. 3. Előrejelző rendszer bemutatása A stájer vízügyi szervezet gondozásában néhány éve már működnek online riasztó-előrejelző modellek az Enns folyóra és a Mura felsőbb vízgyűjtőjére. Az automatikusan működő online előrejelző rendszer lényege, hogy a teljes vízgyűjtőre vonatkozó meteorológiai előrejelzéseket, vízrajzi észleléseket összegyűjtve, feldolgozva időről időre (óránként) modellfuttatást végez és a kapott előrejelzést azonos gyakorisággal közzéteszi az érintettek, érdekeltek számára. 3
