A Magyar Hidrológiai Társaság XXX. Országos Vándorgyűlése (Kaposvár, 2012. július 4-6.)
1. szekció: A vízkárelhárítási szakterület időszerű feladatai - Ficsor Johanna (ÉDUVIZIG) - Juhász István (NYUDUVIZIG): Árvízi előrejelzés korszerűsítése a Rábán és a Murán
Igazodva az Ausztriában már működő fejlesztésekhez, a magyarországi Mura szakasz, és a Rába előrejelző rendszere is az ott alkalmazott szoftvercsaládra épül, melyet a Dán hidrológiai Intézet (DHI) fejlesztett ki. Az előrejelző rendszerek központja Graz-ban van, itt készülnek óránként az automatikus előrejelzések. A magyarországi gyakorlat szerint területileg illetékes vízügyi igazgatóságok rendszeresen tesznek közzé hidrológiai előrejelzéseket, melyek készítésénél a jövőben fel kívánja használni az előrejelző rendszerek eredményeit. Mind a Mura, mind a Rába magyarországi területein illetékes vízügyi igazgatóság (NYUDUVIZIG, ÉDUVIZIG) egyet értett azonban abban, hogy egy automatikusan működő rendszer közvetlen eredményéért nem lehet ellenőrzés nélkül felelősséget vállalni, az eredmények értékelése a közzététel előtt elengedhetetlen. Ezért a graz-i központi modell mellett, az illetékes vízügyi igazgatóságokon helyi modellek működtetésére is van lehetőség. A helyi modellek a központi, automatikusan működő modell adatbázisát felhasználva közvetlenül működtethetők, ami a gyakorlatban az jelenti, hogy a gráci központban a modellfuttatást követően a teljes modell tömörítve egy FTP szerverre kerül, és onnan letölthető, a helyi programban előhívható, értékelhető, szükség esetén módosítható, és közzétehető. A helyi modellek működése nem automatikus, a jelenlegi gyakorlat alapján naponta egyszer illetve kétszer történik meg az adatok lehívása, értékelés, publikálása. Az előrejelző rendszer alapját egy 1 dimenziós hidrodinamikai modell adja, melynek peremfeltételei az egyes részvízgyűjtők csapadéklefolyás modelljei, valamint észlelt és előrejelzett vízhozam adatok adják. A modellezési feladat folyamatos online működéséért a FloodWatch keretrendszer a felelős. Ezen a keretrendszeren keresztül irányítható a modellezéshez szükséges adatáramlás, az eredmények közzététele is. 3.1 Előrejelző modell Az előrejelző modell-rendszert egy, a teljes vízgyűjtő folyóhálózatát lefedő hidrodinamikai modell, és a részvízgyűjtőkön összegyülekező vízmennyiséget meghatározó lefolyásmodellek alkotják. A készített előrejelzés valós adatokhoz történő igazításáért az adatasszimilációs modul a felelős. Hidraulikai modell A hidraulikai modell mindkét esetben a teljes vízrendszert magába foglalja. Ez a Rába esetében több mint 1623 km folyóhálózatot jelent, 151 elkülöníthető folyóággal (mederszakasszal), a Mura esetében pedig 1020 km-nyi vízfolyást, mely 28 folyótmellékfolyót foglal magába. Az egydimenziós modell minden állapotváltozót (vízállás, vízhozam, áramlási sebességek, koncentrációk, nedvesített szelvényterület, vízfelület szélesség) szelvény-középértékkel vesz figyelembe. A rendszer a dinamikus folyamatok leírására fizikai alapú parciális differenciálegyenletek (Saint Venant egyenletek) numerikus megoldásait használja fel. A folyóhálózat topográfiáját megfelelő lépésközönként felvett, mért keresztszelvényekkel és az egyes ágak kapcsolódásának megadásával definiáljuk. A rendszer térbeli számítási pontjait az így megadott ismert keresztszelvények, illetve szükség esetén (pl. csomópontok felett-alatt) az ismert keresztszelvények közé interpolált számítási keresztszelvények adják. Az áramlástanilag fontos műtárgyak (hidak, duzzasztók, tározók stb.) a folyóhálózatba szintén beépíthetők. A modellhálózat felépítését követően a fejlesztő történelmi adatok alapján meghatározta a modellparamétereket, melyekkel a valós lefolyási viszonyok leképezhetők a modellben 4
