A Magyar Hidrológiai Társaság XXX. Országos Vándorgyűlése (Kaposvár, 2012. július 4-6.)

9. szekció: Vizes élőhelyek védelme - Dr. Pomogyi Piroska (KDTVIZIG): A Balaton parti sáv 2010-2011. évi növényzetfelmérésének és minősítésének eredményei

2.1 A 22/1998. (II.13.) Korm.rend. szerinti kódok

A minősítési kód azt mutatja meg, hogy a 22/1998. (II.13.) kormányrendelet szerint mennyi terület esik az adott településen egy adott minősítési kategóriába. A térképezési egységeket/kódokat az 1. táblázat mutatja be, feltüntetve a digitális növényzettérkép kódtábláját

1. táblázat. A 22/1998. (11.13.) kormányrendelet szerinti növényzetminösítési kódok

A táblázatban látható, hogy az I-V. osztályokba sorolt növényzet nem mindig nádas, mert a rendelet a fogalmat sokkal tágabban értelmezi. A mellékletében megfogalmazott osztálybasorolás szempontjai meglehetősen bonyolultak, nem mindig következetesek, és nem is mindig egyértelműek, ezért külön szükség volt az értelmezésükre, és ú.n. terepi adaptáció megfogalmazására. A kormányrendelet osztályba-sorolása 5 minőségi osztályt különböztet meg és mind az 5 osztályt A és B kategóriára bontja, amit a legutóbbi nádasminősítéseknél úgy értelmezték (Dömötörfy és mtsai, 2005 alapján, v.ö.: Pomogyi, 2010), hogy az „A" csoport a víz felőli, állandóan vízben álló, a „B" csoport pedig alapvetően a szárazföld felőli, és legfeljebb csak időszakosan vízben álló állományt minősíti.

Jelen felmérés során is fenti értelmezést alkalmaztuk, szükség szerinti kiegészítésekkel. Ilyen kiegészítést kellett kidolgozni az ezredfordulót követő időszak kisvizes éveiben, majd a 2004 utáni vízállás-emelkedési időszakban élesen elkülönülő turzás-sávok minősítésére. Erre elsősorban a IIIIV. osztályokban volt szükség, az alábbiak szerint:

Az ezredfordulón, 1999-2004 között, rendkívül kisvizes időszak jellemezte a Balatont. Ennek egyik következménye az volt, hogy az ekkor keletkezett turzások tényleges partként, a szárazföld részeként kezdtek funkcionálni. Magukon a turzásokon is és a mögöttes területeken is jelentősen nőtt a szárazföldi növényfajok - sok esetben adventív és/vagy inváziv növények tömegaránya. Az infravörös légifotókon ez élénkrózsaszín, pirosas színnel jelenik meg, és általában élesen elválik a szomszédos, nagyobb vízigényű növények alkotta sávtól.

A 2008. évi légifotózásra, ill. a 2010. évi terepi bejárások idejére a vízszint közel 1 m-rel volt magasabb a 2003-as minimumnál (23 cm). Ez a víz szintemelkedés azt eredményezte, hogy a legutolsó turzásvonalak többségefelúszott, gyakran ki is öblítődött a nyílt vízre és másutt ismét kiverődött. Többnyire kijjebb mint a korábbi helye volt. A szárazföldi növényzet, ill. azok a fajok, melyek nem tűrik a vízborítást, visszaszorultak, a vízi- és mocsári fajok viszont ismét dominánssá kezdtek válni. Ez a folyamat 2011 végéig tartott, ezért a 2003. évi légifotón látható legbelső turzásvonal(ak) mind az „A", mind pedig a „B" kategória jellemzőit mutathatják, egyik vagy másik irányba való besorolásuk nem lenne indokolható.

4