A Magyar Hidrológiai Társaság XXX. Országos Vándorgyűlése (Kaposvár, 2012. július 4-6.)
9. szekció: Vizes élőhelyek védelme - Dr. Pomogyi Piroska (KDTVIZIG): A Balaton parti sáv 2010-2011. évi növényzetfelmérésének és minősítésének eredményei
Fentieknek megfelelően, jelen nádasminősítés során alkalmaztuk az AB kategóriát, elsősorban a III. és a IV. osztálynál. Ennél a két osztálynál van elhatároló szerepe a gyomnövényzetnek, ill. a nagyon heterogén állománynak és a szabad vízfelületnek. A korábbi nádasminősítéseknél ez a folyamat nem volt jellemző, mivel a vízszinttartás csak nagyon szűk határok között változott, és különösen ilyen tartósan kisvizes időszak a megelőző mintegy 50 évben nem volt. A korábbi nagyobb ingadozások hatását pedig a szukcesszió során időközben végbement változások elfedték, így a nádasminősítési osztályok kialakításánál 1997- 1998-ban ilyen szempont fel sem merülhetett. A 22/1998. kormányrendeletben megfogalmazottak aktualizálása során ilyen kérdésekre is tekintettel kell lenni. Az I.-II. és III. osztályba sorolt növényzetnél a kormányrendelet és a 2000. évi CXII. (Balaton) törvény változtatási, beavatkozási tilalmat ír elő. Ezt nem teszi a IV. és V. osztályra, így ez utóbbi kettőbe sorolt területeken lehet kialakítani szezonális jelleggel pl. horgász- és napozóstégeket, bejárókat a megfelelő hatósági eljárások után. Ezért ennek az összesítésnek a települések, az állandó lakosok és az üdülők szempontjából kiemelkedő jelentősége van. 2.2 A gazdasági hasznosíthatóság szerinti kódok A 22/1998. kormányrendeletet a gyakorlati nádasminősítés alkalmazásában ki lehet egészíteni egyfajta gazdaságossági minősítéssel. Ezt a digitális nádastérképen a minősítési kódok kiegészítő kódolásával jelölni is lehet, így a foltra való kattintással azonnal egyértelmű választ is kapunk az erre vonatkozó kérdésre. A vonatkozó területadatok lekérdezése a térinformatikai rendszerekben pedig semmilyen nehézséget nem okozhat. A gazdasági hasznosíthatóságra utaló kiegészítő kódolást a jelenlegi nádasminősítésnél az alábbiak szerint alkalmaztuk (Pomogyi, 2010, 2011 és Pomogyi szerk. 2011 alapján): 3 kiegészítő kódot vezettünk be: • G2: gazdasági szempontból értékes, ipari célra hasznosítható nádas; • G1: több éve nem aratott, többidejű nádas, de felújítás után még ipari hasznosításra alkalmassá tehető; • G0: ipari célra nem alkalmas, költséghatékony módon nem is tehető azzá; Definíciószerűen: • G2: jó állapotban lévő homogén, egy vagy kétidejű nádas, ahol az egyéb növényfajok előfordulási gyakorisága és tömegaránya <10%. Az aratási terület külön előkészítést nem igényel. Összefüggő területe >2500 m2 (1/4 ha). • G1 : közepes nádminőség (vagy terület), többidejű és/vagy az egyéb növényfajok előfordulási gyakorisága és tömegaránya >10%. Reális költségráfordítással azonban a nádasállomány elérheti a G2 állapotot, azaz rehabilitálható, felújítható. A rehabilitáció főbb elemei: tisztító vágás (többidejűség és/vagy egészségügyi okok, gyomosodottság, stb. miatt) után néhány év (<6 év) felújító és megerősítő vágás. Területe eléri az 1000 m2-t. Ide sorolhatók a jó minőségű, de bejárókkal felszabdalt kvázi-összefüggő állományok is. • G0: gyenge, ipari célra reális költségkereteken belül már alkalmassá nem tehető nádas, azaz nem rehabilitálható. Vagy területe < 1000 m2. Megjegyzés: a három alap-kategórián túl, átmenetiek is lehetnek, mint pl. G2/G1 vagy pl. a G0/G1, amennyiben a körülmények nem teszik lehetővé az egyértelmű besorolást. így lehetséges, hogy ugyanazon tábla egy részét rendszeresen aratják, akkor G2, de a kihagyott részek már G1 kategóriába tartoznak. De kártevő/kórokozó fertőzöttség miatt is lehet kettős besorolás. A gazdasági szempontú értékelésnél figyelembe kell venni a nádszár rovarok, ill. gombák okozta károsodását is, ami az ipari célú hasznosítást korlátozhatja (a levélkártétel alapvetően közvetve). Erre nehéz általánosan érvényes számot mondani, de pl. ha a szárüszög-fertőzöttség >10- 20% (aknázók, bagolylepke, emiatt oldalhajtások), akkor már nyilván nem alkalmas tetőfedő 5
