A Magyar Hidrológiai Társaság XXIX. Országos Vándorgyűlése (Eger, 2011. július 6-8.)
9. szekció: Vizes élőhelyek védelme - Horváth Gábor - Keserü Balázs (ÉDUKÖVIZIG): A Répce, Rábca menti területek, és vizes élőhelyeinek multi-diszciplináris szemléletű helyreállítása, vízellátása
Fennmaradásához az árnyaló/kísérő állomány megléte, szükséges mértékű kiterjedése, emberi hatások minimalizálása, beavatkozások alacsony szinten tartása szükséges, a halállomány gazdagsága mellett. A revitalizáció célja: A revitalizációval az áradásokkor megjelenő vízbőség az alsó víztestre, valamint a Répce mentén található vizes élőhelyekre is eljuttatható lenne. A revitalizáció megvalósulása esetén elérhetővé válik a Répce középső víztestének jó ökológiai állapota, illetve az alsó víztest jó ökológiai potenciálja. Ez az élőhely növekedés a halakon keresztül jól szemléltethető. A Répce beavatkozásokat megelőző természetes hidrológiai állapot viszonyainak visszaállításával nő a halak táplálkozási, szaporodási és menekülési areája. A megnövekedő vízhozam hatására a jelenleg fellelhető stagnofil fajok mellett megjelennek a reofil fajok (pl. domolykó, nyúldomolykó) is, mely a faji diverzitás növekedését eredményezi. Mindemellett a levezethetővé váló nagyobb vízhozam lehetőséget ad a beavatkozásokat megelőző természetes vízjáték szimulálására, mint például a tavaszi folyóvölgyi elöntésekre. Többek között ezek a tavaszi áradások tennék lehetővé a vízi szervezetek és a környező nedves biotópok számára a rehabilitálódást és a fenntarthatóságot, valamint egyes özönfajok visszaszorítását. A Répce projektterület feletti, Nagygeresdtől Répceszemeréig tartó szakaszának – a folyószakasz szabályozatlanságából adódóan – roppant gazdag a növény- és állatvilága. A projekt végrehajtása során várható, hogy e gazdag flóra és fauna, főként a vízhez kötődően megtalálja optimálisabb létfeltételeit az alsóbb területeken is. A revitalizáció érdekében az alábbi fizikailag megvalósítandó főbb célok fogalmazhatóak meg. Túlszaporodott vizinövényzet visszaszorítása, szabályozása • A vízszállítás megakadályozó, pangó vizes, vízhiányos állapotokat előidéző elburjánzott vizinövényzet visszaszorítása úgy, hogy a vízfelület növényfedettsége 10-30 % között maradjon. Folytonos fás vegetáció (árnyékoló állomány) kialakítása a vízfolyás mentén • Az árnyékoló állomány nélküli mederszakaszokon a vízfolyást kísérő fás vegetáció kialakítása őshonos növénytelepítéssel, valamint a meglévő állományok szabályozása. Invazív növényzet irtása vízfolyás mentén • A vízfolyás mentén megjelent, a Natura 2000 területeket veszélyeztető invazív növényfajok [magas aranyvesző (Solidago gigantea), parlagfű (Ambrosia artemisifolia), akác (Robinia pseudo-acacia), zöld juhar (Acer negundo)] irtása. A vízfolyás morfológiai viszonyinak javítása • A vízfolyás morfológiai viszonyainak javítása keretében a lokálisan jelentkező – berothadt vízinövényzetben gazdag – iszap felhalmozódások eltávolítása a cél. A tervezésnél hidraulikai szempontból – a vízjogi üzemelési engedélyben rögzített – 3 m 3 /s vízhozamot veszünk figyelembe. Vízvisszatartás biztosítása a Markósaroki duzzasztó felújításával • A műtárgy a vízfolyás szabályozottságából adódóan viszonylag gyors lefutású vizek szabályozott, az ökológiai igényekhez igazodó visszatartását lenne hivatott megoldani, az átjárhatóság fenntartásával. A vízrendezési munkák eredményeképpen lecsapolt Hanságban a víz visszatartásnak kiemelt természetvédelmi jelentősége van. A vízvisszatartást az eltérő tulajdonviszonyok és gazdálkodási módok miatt csak 11
