A Magyar Hidrológiai Társaság XXIX. Országos Vándorgyűlése (Eger, 2011. július 6-8.)

9. szekció: Vizes élőhelyek védelme - Horváth Gábor - Keserü Balázs (ÉDUKÖVIZIG): A Répce, Rábca menti területek, és vizes élőhelyeinek multi-diszciplináris szemléletű helyreállítása, vízellátása

szabályozottan lehet megvalósítani. A vízvisszatartás segítségével jöttek és jönnek létre a hansági vizes élőhely-rekonstrukciók is. A vízvisszatartás szerepének a jelentősége nyári időszakban nagy, mert a Répce vízhozama ebben az időszakban alacsony. A duzzasztó fenntartása egyúttal lehetőséget biztosítana arra is, hogy a környező területek talajvizének emelésével az erdő állományok (éger, kőris, kocsányos tölgy) számára kedvezőbb viszonyok alakuljanak ki, illetve a még meglévő nemes nyarasokat megfelelő hazai fafajokra lehessen lecserélni. Megfelelő agrártámogatási rendszer esetén további vizes élőhely rekonstrukciós lehetőségek lennének megvalósíthatóak. Kidolgozott változat rövid bemutatása, a projekt által elvárt eredmények: Az előzőekben megfogalmazott célok elérése érdekében el kell végezni a Répce 0+000 – 38+952 mederszakaszának revitalizációs munkáit a természetközeli vízrendezés eszközeivel, illetve a vizes élőhelyek megfelelő vízellátását szolgáló vízkormányzási létesítmények felújítását. A tervezés során kiemelt cél a természetvédelem, az élőhelyek mozaikossága, a vízminőség védelem és tájvédelem. A tervezésnél megteremtjük a vízi létesítmények tájba illesztését, a táj esztétikai értékeinek növelését, az élőhelyre jellemző biotópok megőrzését, illetve létrehozását egy fajgazdag növény- és állatvilág számára. Ezzel elősegítjük az erózióvédelmet, az öntisztuló képesség javulását, a természetes fejlődés lehetőségét egy viszonylagos egyensúly keretei között. A keresztszelvények kialakításánál kerüljük a vonalas szemléletet, a szimmetrizálás elvét. A kiviteli munkák során kiemelt cél az ökológiai kockázat minimalizálása. Megfelelő esésviszonyok, mederszelvény kialakítása az elfajult mederszakaszok helyreállításával, illetve a káros hordalék felhalmozódások, mederszűkületek, illetve a vízlevezetést nagyban akadályozó vízbe dőlt fák eltávolításával. A vízbe dőlt fák eltávolítására azokon a helyeken van szükség, ahol a – megnövekedő és gyakoribbá váló árhullámok miatt – a part elmosása várható és ennek káros következményei lehetnek. Az elfajult mederszakaszok helyreállítására azokon a helyeken van szükség elsősorban, ahol a további elfajulásokkal különböző értékek kerülnének veszélybe, illetve a vízfolyás kikerülne a kezelésben lévő területről. A meder biztosítását hosszabb távon az oda telepített faállomány segítségével kívánjuk megoldani. A hordalék eltávolításnál nem csak a hordalék kitermelése, hanem az ökológiai károkozás nélküli elhelyezése is külön figyelmet kap, ennek megfelelően a hordalékot a parti sávban helyezzük el. Az elfajult mederszakaszok helyreállításnál természetes anyagú partvédő műveket alakítunk ki. Az árnyékoló faállomány nélküli elnádasodott mederszakaszok helyreállítása során a növényzet eltávolításra kerül és a hiányzó faállományt éger, fűz és kőris csemetékkel tervezzük pótolni, így kialakulhat a folytonos árnyékoló állomány, mely megakadályozza a napfényigényes nád, harmatkása és sás újbóli megjelenését a mederben. 12