A Magyar Hidrológiai Társaság XXIX. Országos Vándorgyűlése (Eger, 2011. július 6-8.)

7. szekció: Csatornázás, szennyvízelvezetés és -tisztítás - Szabó László - Vőneky Ágnes - Bartókné Tassonyi Annamária (ÉKÖVIZIG): Az árvizek, illetve a rendkívül csapadékos időjárás hatása a víziközművekre az ÉKÖVIZIG illetékességi területén

Az ÉKÖVIZIG illetékességi területén 2010 évben elrendelt készültségi fokozatok Henád A Sajón és Hernádon két szakaszban került sor rendkívüli árvízvédekezésre: az első periódus 2010. május 12 -31, a második a 2010. június 1 - 29. között volt. A második periódusban két árhullám egymásra halmozódása is megtörtént. A Hernád folyón Gesztely térségében a megfeszített védekezés ellenére gátszakadásra került sor, melynek eredményeként a töltések között levonuló árhullám Gesztelynél alacsonyabb szinten tetőzött. 2010. május 12-én a Környezetvédelmi és Vízgazdálkodási Kutató Intézet (a továbbiakban VITUKI) által kiadott rendkívüli hidrometeorológiai tájékoztató és előrejelzés alapján a várható tetőző vízállásra elkészítették kollégáink a Sajó-Hernád árvízvédelmi felkészülési terveinek aktualizálását, felmérték a Sajó, Hernád, Bódva egyidejű, rendkívüli árvízvédekezési helyzet beállta esetén szükséges erőforrás igényeket. Folyamatosan figyelték- és elemezték a szlovákiai és a magyarországi hidrológiai, hidrometeorológiai helyzetet és a VITUKI által kiadott előrejelzéseket. Az ÉKÖVIZIG árvízvédelmi szervezete a szolgálati beosztásnak megfelelően felállt, megalakult a központi ügyelet és a szakszolgálatok. Folyamatosan kapcsolatot tartottak a társ vízügyi igazgatóságokkal, az Észak-magyarországi Környezetvédelmi, Természetvédelmi és Vízügyi Felügyelőséggel, a B-A-Z Megyei Katasztrófavédelmi Igazgatósággal, a víziközmű üzemeltetőkkel, önkormányzatokkal, vízi társulatokkal, és kiemelten a Szlovák Vízgazdálkodási Vállalattal. Felmérték az esetlegesen bekövetkező LNV+50 cm tetőző árhullám esetén a lokalizálási lehetőségeket, továbbá a töltéssel nem védett árvíz által veszélyeztetett belterületek bevédésének lehetőségeit valamint a szükségtározási lehetőségeket. Az árvízvédelmi készültségi fokozat elrendelését követően megszervezték az őri, segédőri -és figyelőszolgálatot, megkezdték a védvonalakat megközelítő utak és töltéskoronák járhatóságának biztosítását. 4