A Magyar Hidrológiai Társaság XXIX. Országos Vándorgyűlése (Eger, 2011. július 6-8.)

7. szekció: Csatornázás, szennyvízelvezetés és -tisztítás - Szabó László - Vőneky Ágnes - Bartókné Tassonyi Annamária (ÉKÖVIZIG): Az árvizek, illetve a rendkívül csapadékos időjárás hatása a víziközművekre az ÉKÖVIZIG illetékességi területén

Az Tisza, Bodrog, Hernád, Sajó, Tarna, Takta menti árvízvédelmi szakaszainkon III. fokú illetve rendkívüli árvízvédekezési készültség elrendelésére került sor mintegy 600 km hosszon. A legkritikusabb helyzet a Hernád és a Sajó mentén alakult ki. Az árvíz által érintett települések száma 66 db volt, egy részüket kiépített árvízvédelmi töltés nem védi. A Sajó völgyében számos település árvízvédelmi töltésének építési munkálatai jelenleg is folynak. A mentesítetlen, nyílt ártéren lévő települések védelmére, valamint az előre jelzett vízszintek alapján meghatározott magassági hiányos töltésszakaszokon ideiglenes homokzsákos magasítások készültek. A tervezett és engedélyezett szükségtározásra került sor több helyen a Hernád, Sajó, Tarna és Takta folyók mentén a töltések tervezett megnyitásával a települések és az emberi élet védelmében. Jelentős problémát okozott a Bódva minden eddigieket meghaladó vízhozama nemcsak a Bódva, de a Sajó völgyében is. A Bódva torkolatától délre a Sajó bal partjának a terepszintje ugyan magas, de ahhoz nem eléggé, hogy helyenként ne lépjen ki a Sajó az ártérre, amely ezáltal nyílt ártérré válik. A kilépett víz a Sajó-völgyben mozog lefelé, függetlenül a főmederben zajló folyamatoktól. A levonulás során a völgy bal oldalán lévő települések (Sajósenye, Sajóvámos, Sajópálfala, Arnót) alsóbb részeit veszélyeztette, védekezésre volt szükség. A lefolyó víztömeg végül Miskolc és Felsőzsolca között érte el a Sajó és a Kis-Sajó összefolyásának vidékét, ahol jelentős elöntést okozott Felsőzsolca városában. [1] 4. Környezetvédelmi Szakcsoport működése, feladatai Az árvizes időszakok alatt az Árvízvédelmi Törzs Műszaki Szakszolgálatán belül működik a Környezetvédelmi Szakcsoport (2 fő műszaki + 1 fő adminisztrátor). A Szakcsoport 2006. évben indult, azóta szükség szerint történik a csoport felállítása az árvizes időszakokban. Jelen dolgozat témájához kapcsolódóan tapasztalatainkat alapvetően az elmúlt évek árvizes időszakában a szakcsoport működése alatt összegyűjtött adatokból, információkból, illetve a helyszíni bejárásokból merítettük. A Szakcsoport tevékenységi köre alapvetően két nagy területet ölel fel: 1. Az ÉKÖVIZIG illetékességi területén működő vízellátó, szennyvízelvezető- és tisztító rendszerekkel kapcsolatos mindennemű szakmai információ begyűjtése, továbbítása az Árvízvédelmi Törzs felé (legyen az pl. a víziközmű üzemvitelében bekövetkezett, árvíz okozta bárminemű probléma, haváriás helyzet stb.), illetve az érintett víziközmű üzemeltőkkel, valamint az Árvízvédelmi Törzzsel együttműködve hathatós szakmai megoldás kidolgozásában való közreműködés. 2. Az árvíz által okozott környezetvédelmi károk (elsősorban az emberi egészség és a felszíni vízfolyások védelme érdekében), valamint a lakossági panaszbejelentések kivizsgálása. A Környezetvédelmi Szakcsoport feladatai voltak 2010. évben: • Az árvízzel érintett víziközmű üzemeltetőkkel kölcsönös információcsere napi gyakorisággal: Üzemeltetők felé o Aktuális és várható vízállási, vízhozam adatok szolgáltatása o Tájékoztatás a víziközművek működését érintő árvízvédelmi tevékenységekről o Tájékoztatás az árvízi elöntés várható mértékéről és időtartamáról 5