A Magyar Hidrológiai Társaság XXIX. Országos Vándorgyűlése (Eger, 2011. július 6-8.)

2. szekció: A vízgyűjtő-gazdálkodási tervezés időszerű feladatai - Dr. Nemes Gábor (KÖTIKÖVIZIG): A természetvédelmi és vízgazdálkodási érdekek érvényesítése a hatósági tevékenység során

6 hybrida), mintegy száz párból, a fokozottan védett fehérszárnyú szerkő (Chlidonias Ieucopterus) pedig 5-8 párból álló telepet hozott létre. A vízszint csökkentésről tudomást szerezve felvettük a kapcsolatot az illetékes vízügyi igazgatósággal és kértük a leürítés ideiglenes szüneteltetését július 30-ig. Velük ebben megegyezni nem sikerült, viszont hozzájárultak, hogy csökkentett ütemű vízszint apasztással ürítsenek. Sajnos az utóbbi napok meleg időjárása azt eredményezte, hogy ennek ellenére a szerkő telepek alól a víz egyre jelentősebb ütemben fogy. A vízüggyel történt konzultáció alkalmával lehetőségként merült fel a tározó apasztásának teljes beszüntetése, amely viszont a Tisztelt Hatóság közreműködését igényli.” A felügyelőség a vízügyi igazgatósággal történt egyeztetést követően még a telefax megérkezésének napján kötelezést adott ki a vízleeresztés azonnali megszüntetésére, illetve megtiltotta a vízvisszavezetést július 30-ig. A három érintett (a két igazgatóság és a felügyelőség) megállapodott: Amennyiben a Hortobágyi Nemzeti Park Igazgatóság által végzett napi monitoring, vagy a Közép-Tisza vidéki Környezetvédelmi Vízügyi Igazgatóság jelzése, illetőleg bármilyen bejelentés indokolttá teszi (pl. a védett madárfaj telepek természetes pusztulása, vagy a vésztározóban kint rekedt halak pusztulása, stb.), úgy a határozatot soron kívül felülvizsgálja a felügyelőség. Felülvizsgálatra okot adó körülmények nem keletkeztek. A fiókák nem pusztultak el a vízvisszatartásnak köszönhetően és idővel a vízvisszavezetés is megtörtént. A második esetben tehát rendeződött a helyzet, ami csak a felek hozzáállásán múlott. A jogalkotó – bár tíz év telt el a két eset között – nem oldotta fel a két érdek közötti ellentétet. A vízügyi és természetvédelmi érdekek ugyanúgy ütköztek a második esetben, mint az elsőben. A helyzet csak annyiban más a második esetben, hogy az eljáró hatóság kiléte nem vitatott, egy helyre került a természetvédelmi és a vízügyi hatáskör. Mivel azonos tárcához tartozik mindhárom említett szervezet, így a jövőre nézve célszerű lenne egy eljárásrend közös kidolgozása hasonló esetekre.