A Magyar Hidrológiai Társaság XXIX. Országos Vándorgyűlése (Eger, 2011. július 6-8.)

6. szekció: Vízellátás, vízkezelés - Dr. Molnár Zoltán (Fővárosi Vízművek Zrt.): DRS a Fővárosi Vízművek szemszögéből [ikon_pdf.gif]

DRS a Fővárosi Vízművek szemszögéből XXIX. Országos Vándorgyűlés 3 az épített sarkantyúk közötti és alatti terület feliszapolódása következtében a két kútban határérték feletti oldott vas és mangán mérhető). A mederkotrás a partiszűrésben kulcsszerepet játszó, szűrő és szállító feladatot is ellátó kavicsréteg sérülésével járhat. A kotrás hatására elvékonyodó réteg kevesebb víz szállítására és tisztítására képes, amely jelentősen csökkentheti a kitermelhető vízmennyiséget. A kotrással megsérülő biológiai szűrőréteg újraképződése hosszabb időt is igénybe vesz, amely idő alatt a hálózatra termelést szüneteltetni kell. Ezen felül a túlkotrásos helyeken feliszapolódás indulhat meg, amely szintúgy vízminőségi és vízmennyiségi kockázatokkal járhat. A folyóvizeken elmondható, hogy minél szélesebb és sekélyebb egy folyó, illetve minél lassabb az áramlása, annál nagyobb hullámverést okozhat benne a hajók. A folyó partvonala felé haladva a hullámok mindinkább átbuknak és a vizet a fenékig felkeverik, ún. fenékhullámok formájában. Ahogyan a hajók keltette hullámzás a part felé halad, a sekély szakaszokhoz érve hullámtörés képződik és a hullám teljes energiamennyisége a parti zóna sekélyebb vízrétegében összpontosul. A hosszú periódusú hullámok itt feltornyosulnak és összeomlanak (hullámtörés jelensége). A hajók keltette hullámzás nagysága és intenzitása számos tényező függvénye; a hajótest kialakítása, a vízkiszorítás, a hegy- vagy völgymeneti irány, a hajó sebessége és a környezeti tényezők, mint a szélsebesség, a szélirány, a vízfolyás áramlási sebessége, a vízmélység, a partél geometriája, és a keresztszelvény alakja. Ha a hajó vontatmányt visz magával, úgy a hullámok a vontatmány mögött magasabb és meredekebb hullámokká fejlődnek. A várhatóan megnövekvő hajóforgalom, melynek hatására az állandósuló hullámzással a parti szűrés aktív zónájában bekövetkező – jelenleg elhanyagolható – erózió, biofilm leszakadás, kolmatáció és rétegrend változások várhatók, amelyek a vízminőség romlásához vezethetnek. A forgalom növekedésén túl a teherhajók-uszályok jelentős méretbeli növekedése is várható, így az alacsonyabb vízállás esetén a mederfenékhez közel elhelyezkedő motor, illetve hajócsavar okozta rezgés jelentős tömörítő és eróziós hatása révén jelentősen befolyásolhatja a kitermelhető víz mennyiségét és minőségét. (Immo-water Kft 2011) A növekvő hajóforgalom a parti szűrésű rendszerekre épült vízművek vízbeszerzési és szállítási műtárgyai káros hatással lehet, amelyek az ártéren helyezkednek el. A műtárgyak árvízi védelme sok helyen az alacsony hajóforgalom esetére (kisléptékű hullámverésre) lett méretezve, kialakítva. A Duna hajózhatóvá tételével jelentősen megnő a forgalom illetve a teherhajók mérete, ezért a műtárgyak védelme ezt az intenzitású illetve gyakoriságú növekedést nem tudja elviselni. Ezekhez még hozzáírható, hogy a klímaváltozás során fellépő szélsőséges vízállások az ártéren elhelyezkedő víztermelési objektumokat veszélyeztetik az egyre magasabb árvízszintekkel, amelyekre rájön a nagyobb amplitúdójú és tartósabb hullámzás. A növekvő hajóforgalom miatt megnőhet az áruszállító hajók által kibocsátott szennyeződések is, amelyek az alábbi csoportokba sorolhatók: • A hajó üzemeltetése során keletkező szennyezőanyagok (Ballasztvíz és olajhulladék), • Háztartási hulladék, szennyvíz, • Rakományból származó szennyezés (katasztrófa vagy tisztítás során).