A Magyar Hidrológiai Társaság XXIX. Országos Vándorgyűlése (Eger, 2011. július 6-8.)
6. szekció: Vízellátás, vízkezelés - Dr. Molnár Zoltán (Fővárosi Vízművek Zrt.): DRS a Fővárosi Vízművek szemszögéből [ikon_pdf.gif]
DRS a Fővárosi Vízművek szemszögéből XXIX. Országos Vándorgyűlés 4 Végeredményként DHJ megvalósulása inkább fenyegetettségként, mint lehetőségként jelentkezik a Fővárosi Vízművek esetében. 3. A klímaváltozás hatásai a vízbázisokra A Budapest vízellátása teljes egészében a Duna folyam partiszűrésű vizén alapszik. A partiszűrésű kutak kitermelt vízének utánpótlása, függ hidrogeológiai adottságokon túl, a folyó hidrológiai jellegétől, a kisvízhozamtól és ennek tartósságától, a víz hőmérsékletétől. Az éghajlatváltozás következtében a hidrológiai viszonyok változnak, aminek következtében változhat a kutak üzemeltethetőségének a biztonsága is. Az éghajlatváltozás kérdésében 2009 júliusában a Magyar Tudományos Akadémia Elnöksége is határozott álláspontot hozott nyilvánosságra: „Magyarországon a klímaváltozás hatására felmelegedés, kiszáradás, az extrém időjárási jelenségek gyakoriságának és károkozásának növekedése valószínűsíthető az előrejelzések alapján. A klíma- és időjárás-változás jelenségeivel kapcsolatban (aszály, özönvízszerű helyi esők, áradások, belvizek, sárlavinák, jégverés, hóakadályok, szélviharok, tornádószerű jelenségek, hőséghullámok, bozót- és erdőtüzek stb.) igen fontos a társadalom és a helyi lakosság felkészítése a megelőzésre, a kárenyhítésre, az esetlegesen bekövetkező károk helyreállítására, amiben a tudományos tevékenység is fontos szerepet játszik.” Ismereteink szerint a Duna vízgyűjtőjén is várható a hőmérséklet emelkedése, a nyári időszak csapadékának csökkenése, a nyári kisvizet tápláló magashegységi gleccserek fokozatos elolvadása és ezzel együtt a gleccserek vízjárás kiegyenlítő hatásának fokozatos mérséklődése. Következésképpen nagy valószínűséggel várható a dunai vízhőmérséklet emelkedése, a nyári kisvízhozamok csökkenése és a kisvizek tartósságának növekedése, ami kedvezőtlen lehet a víz minőségére. Változnak a folyó hordalékviszonyai is. A felszíni vízfolyások mentén jelentkező meteorológiai, hidrogeológiai és a változásban lévő éghajlati folyamatok hazánkban is alapvetően meghatározzák az ivóvízellátás fenntarthatóságát és biztonságát. A nagyobb folyók kavicsos, homokos allúviumában létesített kutak a felszíni vízfolyások medrében kialakuló természetes, ultra lassú szűrés (ún. partiszűrés) segítségével nagy mennyiségű és általában jó minőségű vizet képesek olcsón és biztonságosan termelni. A partiszűrés mechanizmusai lényegében máig feltáratlanok, különösen biokémiai folyamatok, lebontási modellek esetében. További szempont, hogy a felszíni és felszín alatti vizeket csatoltan, együttes rendszerként szükséges vizsgálni, amennyiben az ivóvízellátás hosszú távú biztonsága a cél. (BME VKKT-FV Zrt, 2009) Az egyik probléma vízfolyások alacsonyabb vízállása a felszín alatti vizek alacsonyabb szinten történő megcsapolását, ezáltal vízszintcsökkenést hoz létre azokban. Ez jelentősen, és előnytelenül befolyásolja a vízellátási rendszerben fontos szerepet játszó parti szűrésű rendszereket. Egyrészt csökken a termelhető vízmennyiség, másrészt kisebb arányú lesz a vízfolyásból közvetetten származó vízhányad, és a környező, úgynevezett háttér területekről származó vizek aránya megnő. A parti szűrésű rendszerek sekély mélységű felszín alatti vizekből származnak, így a háttérből származó vizek arányának növekedésével jelentősen megnő a szennyeződés veszélyeztetettség. A másik ok a hirtelen nagymértékű folyó vízszintnövekedése ahol az újranedvesített szűrőrétegek jelentősen változnak, az aktív zóna mérete kedvező körülmények között néhány nap alatt akár több mint 50 %-kal is növekedhet. Mivel a szennyezőanyagok eltávolításának folyamat 80-90%-ban a meder-folyó határán, az aktív zónában (nedvesített szűrőrétegben) zajlik, de az újra bevont aktív utánpótlódási felületen a partiszűrés
