A Magyar Hidrológiai Társaság XXIX. Országos Vándorgyűlése (Eger, 2011. július 6-8.)

4. szekció: Árvízvédelem, árvízvédekezés - Nagy Zoltán (FETIKÖVIZIG) - Potor Anita (SZIE): A 2010. évi árvizek hidrológiája a Felső Tisza vízgyűjtőjén

200

700

1200

1700

2200

2700

3200

3700

1

3

5

7

9

11

13

1

5

1

7

1

9

2

1

2

3

2

5

2

7

2

9

3

1

Q (m3/s)

Vásárosnamény

Tivadar

Szamos-Csenger 16. ábra. A Tisza tivadari és vásárosnaményi, valamint a Szamos csengeri szelvényében mért vízhozamok 2010. decemberben A Lónyay árvízkapu üzemeltetése az árvíz levonulásának ideje alatt December 11.-én 670 cm-es tiszaberceli vízállásból kiindulva a VII/10. sz. Hidrológiai tájékoztató és előrejelzés szerint a Tiszán Tiszabercelnél 820 cm-es tetőzésre kellett számítani 12.14-én. A tényleges tetőzés 12. 15 02:00-kor 806 cm-es vízállással valósult meg. A Lónyay főcsatornán és annak mellékvízfolyásain érkező jelentős belvízi vízhozamok mérése után megállapítható volt, hogy ezek együttesen, a Tiszán levonuló árhullám visszaduzzasztó hatásával, LNV-hez közeli vízállások kialakulását eredményezhetik a Lónyay főcsatornán az árvízkapu és Kótaj között szakaszon. A pillanatnyi vízhozam pontosítása érdekében napi kétszeri vízhozam mérésre volt szükség a kótaji, Máriahíd, árvízkapu valamint a Frenk híd szelvényében. Ez alapján a modellbe a legfrissebb, aktuális vízhozam értékek kerültek, valamint visszaigazolta a modellfuttatások végeredményét. A modelltől a legfontosabb elvárás az volt, hogy az aktuális körülmények között megmutassa szükséges e az árvízkapu lezárása, és ha igen határozzuk meg az árvízkapu optimális zárási időpontját. Tudnunk kellett, hogy a Tisza áradása mellett meddig tartható a Lónyay főcsatorna gravitációs vízkivezetése, anélkül, hogy a Tisza egyre jelentősebb visszaduzzasztó hatása alatt, a vízszintek ne emelkedjenek a kótaji és az árvízkapu szelvényében jelentősen harmadfokú árvízvédelmi készültség fölé. 14