A Magyar Hidrológiai Társaság XXIX. Országos Vándorgyűlése (Eger, 2011. július 6-8.)
4. szekció: Árvízvédelem, árvízvédekezés - Nagy Zoltán (FETIKÖVIZIG) - Potor Anita (SZIE): A 2010. évi árvizek hidrológiája a Felső Tisza vízgyűjtőjén
17. ábra. A Tisza Tiszabercel – Tokaj és a Lónyay főcsatorna 0+000 – 31+000 szelvények közötti hossz-szelvénye. A modell igazolta az előzetes számításokat és rávilágított arra a tényre, hogy indokolttá válik az árvízkapu zárása utáni szivattyús vízkivezetés a Lónyai főcsatornából (szivattyús átemelés nélkül kritikus vízszintek kialakulása várható az árvízkapu Kótaj közötti szakaszon) (17. ábra). HEC-RAS 1D modell szerit tiszaberceli 760 cm-es vízállásnál az árvízkapunál is 760 cmes vízállás várható, ekkor az árvízkapu zárásra kerül. Kótajnál az érkező vízhozam 10 m 3 /s volt, ami a Tisza egyre erősebb visszadúzzasztó hatása miatt, az árvízkapunál 3 m 3 /s -ra csökkent, így indokolttá vált az árvízkapu zárása és a szivattyúzás megkezdése. A Kótajnál érkező 10 m 3 /s vízhozamból szivattyúzásra került 6 m 3 /s, tehát a vízállások folyamatosan emelkedtek, de irányított módon tartható szinten. Az árvízkapu zárására 12.12 19:00-kor, két és fél nappal a tiszaberceli tetőzés előtt került sor, majd a tetőzést követően két és fél nappal 12.17-én 12:00 – kor a Tisza visszaduzzasztó hatásának csökkenésével lehetővé vált a gravitációs vízkivezetés, az árvízkapu nyitása. A 18. számú ábrán jól kirajzolódik az árvízkapu zárásának és a szivattyús átemelésnek a hatása az árvízkapu és a Kótaji szelvényben is. Megállapítható, hogy a tiszai visszaduzzasztó hatás és az egyidejűen magas belvizes vízhozamok együttes hatása LNV közeli vízállások kialakulásához vezetett volna a Lónyay főcsatornán az árvízkapu és a Kótaj közötti szakaszon. 15
