A Magyar Hidrológiai Társaság XXIX. Országos Vándorgyűlése (Eger, 2011. július 6-8.)

4. szekció: Árvízvédelem, árvízvédekezés - Dr. Konecsny Károly (OKTVF) - Dr. Nováky Béla (SZIE): Az éghajlati és antropogén hatások a Zagyva kisvizeinek időbeli alakulásában

24% erdő, 11% rét és legelő, 6% belterület, 3% vegyes mezőgazdasági terület, 3% egyéb. A Zagyva teljes hossza 123 km, a Tarnával való összefolyásig 64 km, innen a tiszai torkolatig 59 km. A teljes, 5560 km

2 kiterjedésű vízgyűjtő három vízügyi igazgatóság illetékességi területe között oszlik meg: KDV-KÖVIZIG 2686 km

2 (74,5%), KÖTIKÖVIZIG 811 km

2 (22,5%), ÉKÖVIZIG 110 km

2 (3,0%) (VGT 2010). 1. ábra. A Zagyva vízgyűjtő földrajzi helyzete, domborzata és vízhálózata Kis kiterjedése következtében a vízgyűjtő éghajlata fő vonásaiban egységes, területi változékonysága a domborzati tagoltsággal magyarázható. A magassági tagoltság miatt az átlagos évi csapadék 500 és 850 mm között, az évi középhőmérséklet 7 és 10,5 C° között változik. Az átlagos évi terület csapadék 560 mm, a hegyekben meghaladja a 750 mm-t (Kékestető, 844 mm) a síkvidéken 500-550 mm (Szolnok, 512 mm). Átlagosan a legkevesebb havi csapadék januártól-márciusig, a legtöbb júniusban, a magasabb területeken májusban hullik. A legkisebb havi érték 20-40 mm, a legnagyobb 80-110 mm. Az éves csapadék szélsőértékei a síkvidéken 280 mm és 850 mm, hegyvidéken 360 mm és 1500 mm (Kékestető 2010-ben 1517 mm) közötti. Az utóbbi évtizedekben több hónap volt, amikor csapadék nem hullott. Az évi csapadék az 1950-2009. között csökkenő (2. ábra), üteme 5 mm/évtized. 300

400

500

600

700

800

900

1950196019701980199020002010

Évi csapadék, mm 2. ábra. Az évi csapadék változása az 1950-2009. időszakban 2