A Magyar Hidrológiai Társaság XXVIII. Országos Vándorgyűlése (Sopron, 2010. július 7-9.)

8. szekció: A balneotechnika időszerű kérdései - Tósné Lukács Judit (PRAXIS "PRO AQUA" Kft.): A Balfi ásványvízelőfordulás új földtani koncepciója és védettsége

2 A megnövekedett ásványvíz igény kielégítése, magával vonta az üzemet kiszolgáló

technológiai vízigény növekedését is, már nem volt elegendő az évi 30.000 m

3 mennyiség.

Mivel az egymásrahatás vizsgálat bizonyította, hogy a rendszer magasabb víztermelés mellett

is megbízhatóan üzemel, a kutak szolgáltatni tudják a nagyobb hozamot, kezdeményezi a

100.000 m

3

/év kitermelés lehetőségének engedélyezését. 7.500 m

3  30.000 m

3  100.000 m

3

/év /3 termelő, 2 tartalék, 2 monitoring kút Elvégezteti az előzetes környezeti hatásvizsgálatot, amelyet a felügyelőség elfogad, és kiadja

a jelenleg is hatályos üzemeltetési engedélymódosítást is a 100.000 m

3

/év

ásványvíztermelésre. Az előzetes környezeti hatásvizsgálat szerves részét képezte egy vízföldtani modell felállítása,

illetve tervezett víztermelés hatásának hidraulikai – hidrodinamikai vizsgálata is. Ekkor nemcsak a meglévő adatok kerültek feldolgozásra, hanem felszíni geofizikai kutatást is

végeztünk, egy feltételezett vető után, amely egyrészt elválasztja egymástól a két

(szanatórium és palackozó) termelési helyet, másrészt vízzel látja el az ásványvízelőfordulás

„medencéjét”) A számítógépes szimuláció eredményeként meghatározásra kerültek a 30 – 90 – 110.000 m

3

/év víztermelés védőterületei, amelyek ezt követően felügyelőségi határozattal

kijelölésre is kerültek. A palackozóban időközben, kúttisztítás – felújítás ellenére, tönkrementek az elsőként fúrt K-4 és K-5 kutak, helyettük a vízbiztonság érdekében újabb tartalék kutat – kutakat képeztet ki a

tulajdonos. Ez a kútkiképzés egyben vízföldtani kutatás is volt, ugyanis az első fúrás egy új

vízbázist tárt fel, a második lett a cél szempontjából sikeres. (Sopron K-86 és Sopron K-87 OKK) Az ásványvíz-előfordulás földtani képének kialakításához felhasznált fúrások összefoglalva a mellékletek közötti táblázatban, illetve helyszínrajzon. (A fúrások helyszínrajza – 8. melléklet, A kutak és kutatófúrások műszaki adatainak táblázata – 9. melléklet) A földrajzi – földtani környezet, ahol az ásványvízpalackozó üzemel Tájegység besorolás A vizsgált terület a Nyugat-magyarországi peremvidék nagytáj ÉK-i területén, azon belül az

Alpokalja középtájon és a Fertőmelléki dombság elnevezésű kistájon helyezkedik el, közvetlenül határos a Fertő-medence kistájjal. (Magyarország tájegységei – 1. melléklet). A Fertő Hanság Nemzeti Park területén, közigazgatásilag Győr-Moson-Sopron megye része,

összesen 50 km2 területű. (A Fertő Hanság Nemzeti Park területének átnézeti térképe – 2. melléklet, Győr – Moson – Sopron megye nyugati oldala – 3. melléklet). Az Ásványvíz Palackozó Üzem Balf É-ÉK-i határában helyezkedik el. Balf község Soprontól

K-DK-i irányban található, a Fertő tó DNy-i partján (A Fertő tó légifelvétele - 4. melléklet,

Balf környezetének átnézeti térképe – 5. melléklet,). A vizsgált terület geomorfológiai arculatát alapvetően, az Ikva patak ÉNy-DK irányú völgye

határozza meg. Az erózió hatására az egykori felszínek jelentősen lepusztultak, így alakult ki

a mai szelíd dombvidék. A kistáj legmagasabb része mintegy + 322 mBf ér el, átlagos magassága + 207 mBf, átlagos

relatív reliefje 54 m/km2. (Sopron-Balf morfológiai átnézeti térképe –6. melléklet, A Balfi Ásványvíz Palackozó Üzem morfológiai térképe – 7. melléklet).