A Magyar Hidrológiai Társaság XXVIII. Országos Vándorgyűlése (Sopron, 2010. július 7-9.)

8. szekció: A balneotechnika időszerű kérdései - Tósné Lukács Judit (PRAXIS "PRO AQUA" Kft.): A Balfi ásványvízelőfordulás új földtani koncepciója és védettsége

3 A terület vízrajza, a felszíni vizek, vízfolyások, források A terület felszíni vizekben gazdag. Balf község keletről határos a Fertő-tó lápos-mocsaras területével. A földtani régió

vízfolyásainak befogadója a 336 km

2 területű tó. Vízgyűjtő területe 1244 km

2

. Átlagos

vízkészlete 400 millió m

3

, amelynek több, mint 60%-át Ausztria területéről szállítják a patakok. A Fertőt nyugatról a Balfi dombság, délről az egykor itt folyó Rába által lehordott és ma

magasabb térszínen található kavicstakaró, keletről a Hanság medencéje, míg északról a Duna

hordalékkúpja határolja. Jelenleg vízszintje + 114 mBf - + 116 mBf szintek között ingadozik, de a XIX. században

volt, hogy a tó nagy része kiszáradt. A mikrorégió legjelentősebb vízfolyása a Rákos-patak (7,3 km hosszú, 47,2 km

2 vízgyűjtőterülete, amiből 9,3 km

2 az országhatáron túlra esik). Vízháztartása viszonylag kiegyenlített, jelentősebb mellékvize a Tómalom patak. Balf település környezete két vízfolyással is érintett. A jelentősebb, Balftól nyugatra, a nagy

földtani múltra visszatekintő, rendezett mederrel lefutó Ikva. Az Ikva a Soproni medence és

Balfot, illetve Kópházát is elhagyva, a Rába kavicstakaró északi peremének vizeit a Hanság

főcsatornába szállítja. Mértékadó nagyvízhozama 50 m

3

/sec, közepes vízállásánál 1,5-2 m

3

/sec. Balf települést érintő másik patak az egy tektonikai vonal mentén fakadó forrásból táplálkozó,

és a törésvonallal párhuzamosan csordogáló, a Fertői lápba torkolló, Balfi – patak. A vízfolyás 4,5 km hosszú, ebből csak a települést átszelő szakasza burkolt. + 225 mBf szinten

ered, és + 116 mBf szinten torkollik a Fertőbe. A terület valaha nagyon gazdag volt forrásokban, melyek közül a Nagy-forrás volt a

legbővizűbb, de Balf település többi gyógyforrása is, István- Wolfgang-, Fekete-, Mária-, Péter-, Savanyúvíz-forrás ismertek voltak. Mára a források elapadtak, a Fürdő területén

kutakkal termelik vizüket. Földtani viszonyok Földtani felépítés A tágabb földtani kép megrajzolásához a vizsgálat, a Magyarország régiók szerinti felosztását

tekintve, a Nyugat Magyarországi Peremvidék makrorégió északkeleti részén, az Alpokalja

mezorégióban, a Soproni hegység szubrégióhoz tarozó Fertőmelléki - dombság-, Győr - Mosón - Sopron megye mintegy 50 km2-nyi területére terjed ki. (Nyugat-Magyarország nagy

földtani régiói – 10. melléklet) Balf — Fertőhomok határában érintkezik egymással a paleogén aljzatú kisalföldi neogén

medence ENy-i, Fertő — Hanság medence része, a Soproni — hegység erősen lepusztított

felszínű és bonyolult felépítésű, főként metamorfizált variszkuszi rögeivel. A Soproni - hegység metamorf kristályos kőzetei az ó-paleozoikum idején a felszín alatt

nagyobb mélységben keletkeztek, majd a hegyszerkezeti mozgások következtében gyűrődtek

a felszín közelébe és részben a felszínre. Sopron és Brennberg között nagy, összefüggő kristályospala tömeg található a felszínen, mely

szigetszerűen emelkedik ki a fiatalabb üledékek közül.