A Magyar Hidrológiai Társaság XXVIII. Országos Vándorgyűlése (Sopron, 2010. július 7-9.)

7. szekció: Vízellátás, vízkezelés - Virág Margit (VIZITERV Environ Kft.) - Szűcs Péter (Miskolci Egyetem): Országhatárokkal osztott vízbázisok modellezése, Szatmárcseke-Beregszász térségében

1 ORSZÁGHATÁROKKAL OSZTOTT VÍZBÁZISOK MODELLEZÉSE,

SZATMÁRCSEKE-BEREGSZÁSZ Virág Margit

1

, Szűcs Péter

2 1 – VIZITERV Environ Kft., 2 – Miskolci Egyetem, Környezetgazdálkodási Intézet Bevezetés, előzmények Az országhatárral osztott vízbázisok modellezésére a „Határon átnyúló együttműködés

fejlesztése a magyar-ukrán határtérségben” című program keretében került sor. Az EGT és Norvég Finanszírozási Mechanizmus által támogatott programra a Felső-Tisza-vidéki

Környezetvédelmi és Vízügyi Igazgatóság pályázatot nyújtott be. A támogatás elnyerése

után a tervezési munkák elvégzésére a VIZITERV Environ Kft. kapott megbízást. A projekt célterülete: Magyarország, Szabolcs-Szatmár-Bereg megye, Beregi-sík - Ukrajna, Kárpátalja megye, a Beregszászi járás területe. Az magyar-ukrán határ mindkét

oldalán a lakosság jó ivóvízzel való ellátásának egyetlen elfogadható alternatívája a felszín

alatti vízből történő vízbeszerzés. A projekt célja az országhatárral osztott felszín alatti

víztestek hidraulikai és környezetvédelmi vizsgálata a Beregszászi járás és a szomszédos

magyar határ menti területen. A projekt kapcsolódik a Magyarországon folyó Ivóvízbázis védelmi Programhoz, valamint

a Víz Keretirányelv vízgyűjtő-gazdálkodás tervezési munkáihoz. A terv kidolgozásával a

terület jövőbeni ivóvíz ellátási koncepciója kerül megalapozásra. A felszín alatti vizek

mennyiségi és minőségi állapotának vizsgálatára, megismerésére és jó állapotban tartására

való törekvés illeszkedik az EU környezetvédelmi- és víz-politikai elvárásaihoz. A projekt

kedvezményezettje a FETIKÖVIZIG Nyíregyháza, ukrán partner szervezete pedig a

Kárpátaljai Geológiai Expedíció. A komplex hidrogeológiai program keretében elkészítettük a magyar-ukrán határral osztott

vízadó összlet regionális léptékű, átlagos viszonyokat tükröző, permanens hidrodinamikai modelljét. A modell megfelelően képes szimulálni a jövőbeli vízkivételek, illetve a

globális éghajlatváltozással összefüggő csapadék és párolgási viszonyok változásának a

hatását. Így a jelenlegi termelési helyzet mellett további két, a jövőben várható termelési

variáns hatását is megbízhatóan meg tudtuk vizsgálni. Vízföldtani viszonyok A vizsgált terület a magyar-ukrán határ mentén magyar oldalon a Szatmár-Beregi síkság

Beregi-sík tájegységéhez, ukrán oldalon pedig a Kárpátaljai alluviális síksághoz tartozik, nagysága 550 km

2

. A kijelölt területrész kb. 68%-ban Magyarország, 32%-ban pedig Ukrajna területéhez tartozik. A terület vízfolyásait folyók és csatornák alkotják. Fő folyója a Tisza, ez egyben a terület

Ny-i (magyarországi), illetőleg D-i (magyar és részben ukrán területen) határát képezi,

továbbá a Borzsa patak (ukrán területen). A térséget igen sűrű belvízcsatorna hálózat is

jellemzi. A terepszint átlagos magassága 106 – 120 m, mely magyar területen D-É irányú

enyhe lejtést mutat, ukrán területen a terepszint K-NY-i irányú esése nagyobb, a Tisza folyó felé történő lejtéssel [1].