A Magyar Hidrológiai Társaság XXVIII. Országos Vándorgyűlése (Sopron, 2010. július 7-9.)

7. szekció: Vízellátás, vízkezelés - Virág Margit (VIZITERV Environ Kft.) - Szűcs Péter (Miskolci Egyetem): Országhatárokkal osztott vízbázisok modellezése, Szatmárcseke-Beregszász térségében

2 1. ábra A vizsgált terület A vizsgált területen földtanilag egybefüggő, hidraulikailag egységes rendszert szel át az

országhatár. Ezen vízbázisok a fedőrétegek anyaga, vastagsága miatt sérülékenyek. A szennyezőanyag terjedése veszélyeztetheti mind a hazai, mind pedig az ukrán oldali

vízkivételeket. Mivel hazánk területének medence jellege adott, a természetes áramlási

irányok miatt leginkább a hazai vízkivételek a veszélyeztetettebbek. Ahhoz, hogy a felszín

alatti vizek vonatkozásában is a közös érdekeltségű terület vízgazdálkodási és vízföldtani

adottságait megismerhessük számos részletekbe menő adatot, paramétereket kell

ismernünk. Mind mennyiségi, mind pedig minőségi oldalról nézve közösen kell kezelni a

területen előálló vízkészlet-gazdálkodási és vízminőségi kérdéseket. A földtani képződmények közül a pliocén rétegzett, tengeri törmelékes összlet és a

pleisztocén alluviális összlet víztároló. Ez a két víztároló komplexum egy hidraulikailag

összefüggő rendszert alkot, melyet a nagy hidraulikai ellenállású agyagos felépítésű felső

pliocén (levantei) két alrendszerre tagol. Az alsó pliocén lágy, sós hévizeket tároló

összletre és a hideg édesvizeket tároló pleisztocén törmelékes összletre [5]. A hideg édesvizeket tároló pleisztocén vízadó rétegek a közüzemi ivóvízellátás alapját

képezik. Ez a negyedidőszaki rétegsor három osztatú [10]: az alsó-pleisztocén összlet

elsősorban homokos, kavicsos jellegű, a középső inkább iszapos, agyagos, bár helyenként

ebben is igen jó vízadók fordulnak elő. A negyedkor legfelső része ismét jobb vízadónak

nevezhetők, a homokos rétegek aránya magas. Különösen nagy jelentőséggel bír az

előzőekben említett alsó-pleisztocén kavicsos összlet, mely regionális léptékben is

nyomozható a teljes területen, víztározó képességét tekintve is igen fontos. Az összlet

kedvező hidraulikai adottságokkal bír, az alsó pleisztocén vízadó összlet

transzmisszivitásának értéke akár a 2000-4000 m

2

/d-t is elérheti [6]. A természetes állapotbeli vízmozgást tekintve a vizsgált terület az enyhén pozitív, ill.

semleges nyomásállapotú övezethez tartozik, amit a talajvíz és az alsó pleisztocén rétegvíz