A Magyar Hidrológiai Társaság XXVIII. Országos Vándorgyűlése (Sopron, 2010. július 7-9.)
6. szekció: Területi vízgazdálkodás - Gálné Meggyesi Katalin - Némethné Tóth Katalin (FETIKÖVIZIG): A Tisztaberki-Sár, Tisztaberki Árapasztó, Nagy-Éger és Rozsály-Zajtai csatornák belvízvédelmi problémakörének vizsgálata
1 A TISZTABERKI-SÁR, TISZTABERKI ÁRAPASZTÓ, NAGYÉGER ÉS ROZSÁLY-ZAJTAI-CSATORNÁK BELVÍZVÉDELMI PROBLÉMAKÖRÉNEK VIZSGÁLATA Gálné Meggyesi Katalin – Némethné Tóth Katalin FETIKÖVIZIG I. BEVEZETÉS I.1. A tanulmányterv célja A 42. sz. Tisza-Túr-Szamosközi belvízrendszer területén található Tapolnok főcsatorna vízgyűjtőjéhez tartozó Tisztaberki-Sár, Rozsály-Zajtai, Nagyéger és Tisztaberki árapasztó belvízcsatornák vízelvezetési problémáinak vizsgálata, különös tekintettel a Rozsály település belterületi részén tapasztalható belvízi helyzetekre. Előzmény Az öblözet problémáját korábban a Tisztaberki-Sár-csatorna 3+200-7+600 km közötti szelvényének a nyilvántartási adatoktól eltérő, mintegy 50 cm-rel magasabb fenékszintje okozta, melyet tovább növelt a kisméretű, 70/50-es „G” idom burkolat rendszeres karbantartásának megoldhatatlansága miatti további 40-50 cm-es feliszapolódása és a sás-nád benőttség. Ezen a problémán próbáltak azzal segíteni, hogy kiszedték a „G” elemes fenékszint biztosítást, egyúttal egy fenékszint süllyesztéses kotrási munkát is elvégeztek. Ez azonban nem hozta meg a kívánt eredményt, ugyanis a rendelkezésre álló talajmechanikai vizsgálat adataira támaszkodva megállapítható, hogy a 3+950-es, valamint a 7+150 és 7+600 km szelvények között e tervezett fenékszint metszi a homok, illetve iszapos homokliszt rétegeket. A 3+950–5+000 km szelvények közötti, valamint a 6+750 szelvényben a tervezett fenékszint vonala 0,1 – 0,6 m-rel megközelíti a homok, ill. az iszapos homokliszt rétegeket. Mindezek alapján a talajmechanikát készítő tervező a fenékburkolatok cseréjét javasolta, nem pedig a kiszedését. További javaslat volt a talajmechanikai vizsgálatok adataira támaszkodva a 4+500-5+250-es szelvények között fenékburkolat építése. A helyszíni geodéziai felmérések azt bizonyították, hogy a Tisztaberki-Sár-csatornán végrehajtott fenékelem kiszedés és kotrás után altalaj állékonysági problémák merültek fel, több helyen a meder alján a folyóshomok beállt annak „nyugalmi” szintjébe. Ezzel vízfolyási akadályok alakultak ki, kisvizes időszakokban akadályozva a víz szabad áramlását. II. A BELVÍZRENDSZER BEMUTATÁSA II.1. Természetföldrajzi és földtani viszonyok A vizsgált terület a Tisza-Szamosközi belvízrendszeren belül helyezkedik el (1. melléklet), mely a Tisza, a Túr, a Szamos, és a magyar-román országhatár által határolt területen található. A teljes vízgyűjtő terület 750 km 2 , de ebből csak 540 km 2 esik hazánk területére, a többi 210 km 2 romániai területen található. A belvízrendszert az alábbi öblözetek alkotják:
