A Magyar Hidrológiai Társaság XXVIII. Országos Vándorgyűlése (Sopron, 2010. július 7-9.)

6. szekció: Területi vízgazdálkodás - Gálné Meggyesi Katalin - Némethné Tóth Katalin (FETIKÖVIZIG): A Tisztaberki-Sár, Tisztaberki Árapasztó, Nagy-Éger és Rozsály-Zajtai csatornák belvízvédelmi problémakörének vizsgálata

2 ÖregTúr alsó 209,0 km

2 ÖregTúr felső 225,0 km

2 Szamossályi Árapasztó 72,2 km

2 Sáréger 19,0 km

2 I. sz. övcsatorna 14,8 km

2 Összesen: 540,0 km

2 A terület jellege sík, kis terep és vízszintesésekkel, helyenként holt-medrekkel, fő esésiránya

enyhe DK-ÉNy irányú. A terep magassága a magyar-román határnál 119,50-120,00 mBf., Olcsvaapátinál 109,50-110,00 mBf. A területen a domborzati viszonyoknak megfelelően váltják egymást a kissé magasabb

térszintű nyers öntéstalajok és az alacsonyabb fekvésű réti talajok. A viszonylag magas talajvízállás miatt az Alföld egyik legbelvízveszélyesebb területe (a

belvíz-veszélyeztetettségi index BV> 0,20). A területen - a Túr-belvíz alsó öblözet kivételével

– a térségi komplex melioráció során megvalósult jelentős drénezett terület található. II.2. Éghajlati jellemzők A területen síkvidékekre jellemző, területileg viszonylag egyenletes eloszlású éghajlati

viszonyok uralkodnak. Nagy a napi és évi hőmérsékletingadozás és gyakoriak a nyári

aszályok. A belvízrendszerben az egyes területrészek között a hőmérsékleti értékekben

számottevő eltérés nincs. A vizsgált területhez legközelebb eső hidrometeorológiai mérőállomás Vámosoroszin található, ahol a sokéves (1958 – 2009) havi átlagcsapadékok a következők: