A Magyar Hidrológiai Társaság XXVIII. Országos Vándorgyűlése (Sopron, 2010. július 7-9.)

6. szekció: Területi vízgazdálkodás - Felkai István (KÖTIKÖVIZIG) - Felkai István Ottó (NYME): A töltesállékonyságot veszélyeztető élőhelyek a vizgazdálkodásban

A TÖLTÉSÁLLÉKONYSÁGOT VESZÉLYEZTETŐ ÉLŐHELYEK A

VÍZGAZDÁLKODÁSBAN Felkai István (KÖTIKÖVIZIG), Felkai István Ottó (Nyugat-Magyarországi Egyetem) I. Bevezetés A folyók, erdők, mocsarak, rétek világa mindig is különös varázzsal töltötte el a

természetszerető embert. Az pedig, ha ezek mind egy élőhelyen megtalálhatóak fokozott

bizsergéssel tölt el mindenkit. Az alföldi folyóinkat kísérő gátak között pontosan ilyet lehet

találni. Áthatolhatatlan erdők, mocsaras részek, vizenyős rétek… Szemet gyönyörködtető! Nem is beszélve arról a rengeteg állat és növényfajról, ami mindezeket színessé és értékessé

teszi! Dolgozatunkban arra törekedtünk, hogy elsőként ezeket a különleges élőhelyeket,

főként a vízgazdálkodási létesítmények és az állatvilág kapcsolatát mutassuk be, majd konkrét

példákon keresztül is szemléltessük a kialakult helyzetet. II. Vízgazdálkodási létesítmények, mint élőhelyek A folyószabályozások következtében számos új létesítményt hozott létre az ember.

Ezek mindegyike kivétel nélkül műszaki létesítmény, ezáltal rendszeresen karbantartottak, felügyeltek, és meghatározott funkciót töltenek be. Többségének a vízgazdálkodásban van

szerepe, tehát a természetben találhatók, ahol pedig a természet utat tör magának, előbb-utóbb

megjelennek az élet nyomai és elkezdik birtokba venni azt az állatok, növények. A

legnagyobb felülettel és kiterjedéssel talán az árvízvédelmi töltések bírnak. Ezek mind vonalas létesítmények, és szinte kivétel nélkül földből készültek hazánkban. Felületükön

minden esetben valamilyen borítást alkalmaznak. Ez legtöbb esetben gyeptakaró. Egyszerű, a

többi lehetőséghez képest olcsó, könnyű karbantartani, természetes, profit is származhat

belőle. Ezek a gátak több szempontból is jelenthetnek élőhelyet a vadak számára. A

gyeptakaró táplálékot, búvóhelyet, fészkelőhelyet jelent az apróvadnak, és az alföld

nagyvadja, az őz is szívesen jár ide táplálkozni. Általában a réti vegetációkban megtalálható

növényfajok veszik át előbb-utóbb az uralmat. Tehát a vadak ugyanazon flórával találkoznak,

mint eredeti élőhelyükön. A szakemberek a gátgyepesítések során is igyekeznek olyan fajokat

alkalmazni, amik megfelelőek műszaki szempontból és botanikailag is. Funkciójukból eredően a környezetükből kiemelkednek, mintegy hosszú dombot

képeznek a vad szempontjából. A kotoréklakó állatoknak, mint a róka és a borz, könnyebb

egy ilyen létesítményben megásniuk járataikat, mint az egyébként meglehetősen sík

területeken, amilyenek a folyókat övezik. Ezen állatok tevékenységei sokszor jelentenek problémát a vízügyi szakembereknek. A kisebb csatornák gátjai megfelelő élőhelyet

jelentenek a pézsmapocok számára, ami kiterjedt járataival szintén meggyengítheti a

töltéseket. A szabályozások hosszú évei alatt nem csak gátak épültek; számos új csatorna,

műtárgy, szivattyúállás stb. létesült. A csatornákat természetesen sok helyen utak keresztezik.

Ilyenkor a víz zavartalan továbbfolyását átereszekkel oldják meg , ha a csatorna mérete nem