A Magyar Hidrológiai Társaság XXVIII. Országos Vándorgyűlése (Sopron, 2010. július 7-9.)

1. szekció: Vízgyűjtő-gazdálkodási tervezés - Dr. Rákosi Judit - Mozsgai Katalin (ÖKO Rt.): A Vízgyűjtő-gazdálkodási Terv megvalósításának gazdasági feltételrendszere

10 A VKI 2. időszakára eső EU támogatási időszakban a VKI szempontok érvényesítésének főbb

szempontjai a következők: – az EU Kohéziós és Agrár-politikájának tagállami összehangolása (ha erre vonatkozóan

az EU nem rendelkezik), – a végrehajtás tervezésének központi koordinálása, a helyi igények figyelembe vételével, – támogassák a forrás felhasználási szabályok a komplex megközelítéseket (pl. a közös

vidékfejlesztési, természetvédelmi, energetikai, vízrendezési feladatok közös projekten

belüli megvalósíthatóságot), – a finanszírozás legyen biztosított az állami és az önkormányzati (pl. önrész kérdése)

projektek esetén is. Bizonyos intézkedésekre azonban EU források nem, vagy nem teljes egészében lesznek

igénybe vehetők, különösen a működtetési források, illetve az EU által nem támogatható

tevékenységek esetében pl. hálózatrekonstrukciók, amennyiben nem történik e téren pozitív

előrelépés. E területeken a későbbiekben erőteljes állami szerepvállalás lesz szükséges. A pénzügyi ösztönzők pozitív ösztönzőknek tekinthetők, amelyek csak bizonyos esetekben alkalmazhatók, mivel a szennyező fizet elv és költségmegtérülés alkalmazása a VKI szerint

alapkövetelmény. A VGT intézkedési programja konkrét gazdaságszabályozási javaslatokat

tett, kiemelve az alábbiakat:  árszabályozás (1990. évi LXXXVII. törvény) és szükséges továbbfejlesztése:

Víziközművek árszabályozásának és árellenőrzésének megalkotása és szociálisan

rászorulók számára megfelelő kompenzációs lehetőségek kialakítása  vízkészlet-járulék (1995. évi LVII. törvény) és továbbfejlesztése (4) - a leginkább kihasznált készletek esetén a felhasználás lehetőségének megőrzése és a

hatékony felhasználás biztosítása, a korlátos készletek gazdasági tevékenységek

céljára fenntartott kitermelési jogok verseny elvű allokációs mechanizmusának

kialakításával (pl. termálvizek), - a kihasználatlan kapacitásokat mutató, de növekvő igénybevételű készletek esetén az

ésszerű használat érvényesítése a díjtételek időszaktól függő differenciálásával

(réteg, karszt és partiszűrésű vízbázisok), - a kihasználatlan készletek esetén (felszíni) a gazdasági érdekeltség hiányából fakadó

használat csökkenés közvetett, készlet hatásainak mérséklése, - Vízkészletjárulék bevételek felhasználása VKI célra (vizek mennyiségi és minőségi

védelme)  környezetterhelési díjak (2003. évi LXXXXIX. törvény), és szükséges továbbfejlesztése:

Vízterhelési díj és talajterhelési díj átalakítása ((központi adóként történő elvonás ,

díjmértékek átgondolása, területi differenciálás, visszaigénylés szabályai stb.)  a területi vízgazdálkodás vízrendszerei köz- és magánérdekű feladatainak lehatárolása, az

ennek megfelelő finanszírozási rendszer kialakítása, az érdekeltségi hozzájárulás

rendszerének fejlesztése  a mezőgazdasági vízszolgáltatások egységes költségkalkulációs rendszerének és

egységes szemléletű árképzésének kialakítása, az árkontroll megteremtése. A teljes

költségmegtérülés elvének alkalmazása a megfizethetőség figyelembe vételével  a vizeket veszélyeztető tevékenységet folytatók felelősség-biztosításának (környezeti

biztosíték) bevezetése az esetleges szennyezések felszámolásának megkönnyítésére  a duzzasztásokkal kapcsolatban megfogalmazott minimális ökológiai elvárások (pl.

hosszirányú átjárhatóság és vízjárás szabályozás) beépítésének vizsgálata a megújuló

energiaforrásokból termelt villamos áram számára biztosított kedvezményes kötelező

átvételi ár feltételei közé (5)