A Magyar Hidrológiai Társaság XXVIII. Országos Vándorgyűlése (Sopron, 2010. július 7-9.)

1. szekció: Vízgyűjtő-gazdálkodási tervezés - Dr. Rákosi Judit - Mozsgai Katalin (ÖKO Rt.): A Vízgyűjtő-gazdálkodási Terv megvalósításának gazdasági feltételrendszere

11  hosszú távon a megfelelő földhasználati arányok kialakítására vonatkozó komplex piaci

alapú gazdasági ösztönző rendszer megalapozása (kvóta rendszer megvalósítása) (6)  egyéb (pl. gazdasági célú tározás, hajózás) vízhasználatokra új gazdasági szabályozó

eszköz bevezetése, az erre irányuló vizsgálatok eredményének függvényében. 5. A Vízgyűjtő-gazdálkodási Terv kedvező társadalmi-gazdasági hatásai A Vízgyűjtő-gazdálkodási Terv céljainak elérése az ökológiai célokon túl jelentősen

hozzájárul – rövid és hosszú távon egyaránt – a gazdasági, társadalmi fejlődéshez. Sok

térségben egyenesen az egyik kitörési pontot jelenti (pl. viziturizmus fejlesztése, a

termálvizek költséghatékony felhasználása). Vízgyűjtő-gazdálkodási Tervnek jelentős hatása van az agrárgazdaságra. Mind a vízvédelmi

puffer-sávval, mind a művelési ág, illetve művelési mód váltással összefüggő intézkedések

biztosítják azokat a közösségi környezeti, tájfenntartó szolgáltatásokat, amelyek indokolják,

hogy a mezőgazdasági termelők agrár-környezetgazdálkodási támogatásban részesüljenek.

Ezen intézkedések megvalósítása minden olyan gazdálkodó érdeke, akinek magas környezeti

potenciállal rendelkező területe van, viszont (ettől nem függetlenül) a szántóföldi

növénytermesztésben a földje kevésbé jó adottságokkal rendelkezik. A Vízgyűjtőgazdálkodási Terv elősegíti a természeti adottságoknak jobban megfelelő, azzal

együttműködő gazdálkodás kialakulását és fennmaradását. A VKI miatt szükséges

területhasználati alkalmazkodás elemeinek döntő többsége a Víz Keretirányelvtől függetlenül

is szükséges lenne, pont az érintettek hosszú távon is életképes mezőgazdasági

tevékenységének fenntarthatóságának érdekében (pl. talajeróziót csökkentő, vízvisszatartást elősegítő intézkedések). Meghatározó szerepe van a Vízgyűjtő-gazdálkodási Tervben foglaltaknak az

éghajlatváltozás hatásainak kezelésében, mérséklésében, ami jelentős gazdasági-társadalmi

előnyt jelent. Az intézkedések jellemzően pozitív térségfejlesztési, népességmegtartó hatással

rendelkeznek (pl. turizmus, rekreáció fejlődése, a foglalkoztatottság növelése, ingatlanok

értékének növekedése). Számos intézkedés közvetlenül javítja a közegészségi helyzetet, illetve csökkenti a közegészségügyi kockázatokat (pl. szennyvízkezelés fejlesztése,

ivóvízminőség-javítás, trágyatárolás korszerűsítése). Hosszú távon a vízkészletek megőrzése,

a terhelések csökkentése eredményeként vízhasználatok lehetőségei javulnak, illetve bővülnek. Sok esetben a gazdálkodók költségei csökkennek (pl. víztisztítási költségek), de más

esetekben az új követelményekhez való alkalmazkodás költségekkel, illetve a

közszolgáltatásoknál (pl. ivóvíz, szennyvíz) díjemeléssel jár. Éppen ezért a kitűzött célok

elérésének és a szükséges intézkedések megvalósításának ütemezése a gazdálkodók,

önkormányzatok és a költségvetés teherviselő-képességének, valamint a lakosság

fizetőképességének a figyelembevételével történt. Mindezen gazdasági vizsgálatok az intézkedési programokról való döntések megalapozását

szolgálták.