A Magyar Hidrológiai Társaság XXVIII. Országos Vándorgyűlése (Sopron, 2010. július 7-9.)

5. szekció: Nagy tavaink vízgazdálkodása - Nagy Tamás (ADUKÖVIZIG): Tavak a múltból - A geomorfológiai helyzet és a tavi litofáciesek kapcsolatának nyomozása a süttői pleisztocén korú édesvízi mészkő előfordulások területén

3.1 A lejtő környezet édesvízi mészkövei A lejtő környezet három alfáciest foglal magában: a. teraszos lejtő, b. egyenletes lejtő, c. és a vízesés vagy zúgó. a. Teraszos lejtő kifejlődés Formaelemei igen változatosak. Megtalálhatók a függőleges vagy áthajló teraszfalak, terasz medencék és közbeiktatódó terasz peremek. A teraszok falát néhány centimétertől 2 méter vastagságig terjedő kristályos kéreg boríthatja. Megfigyelhető, hogy a kéreg lefelé haladva ékszerűen elvékonyodik. A fal alsó része általában áthajló, és bázisán a kristályos kéreg lemezei 90 fokos szöget zárnak be a vízszintesen elhelyezkedő medence üledékekkel. A terasz medencék vízszintes kiterjedése pár decimétertől pár méterig változik. Az eredeti mélységük általában kisebb mint a szélességük. Az itt megjelenő lithotípusok igen sokfélék lehetnek („mikrobiális bozót", pizoidos, mikrites, vékony lemezes, buborékos édesvízi mészkő). Az itt leülepedő rétegek laterálisan az egyes medencék pereméig terjednek, és elsősorban a széles, sekély teraszokra jellemzőek. A teraszok pereme általában kiemelt helyzetű. Ezeken figyelhető meg az átmenet a medencék üledékeke és a kristályos kéreg között. Helyenként halvány barna színű mikrites szemcsék fordulnak elő itt, és megfigyelhetők a lefelé vagy felfelé történő vízáramlás nyomai is. b. Egyenletes lejtő kifejlődés Ebben a típusban nem alakulnak ki teraszok. A rétegek átlagos dőlése 10 és 40 fok között mozog. A mészkő teljes egészében kristályos kéregből épül fel, amely akár deciméteres vastagságot is elérhet. A függőleges szelvényben enyhe rétegződés figyelhető meg. A kérget felépítő kristályok orientációja merőleges a felszínre. Léteznek az átlagosnál világosabb színű rétegek, melyeknek kiterjedése függőlegesen kisebb, de kedvezőbb bennük a kristályok rendezettsége. Az egyszerű felépítésű, gyakorlatilag csak kristályos kéregből álló rétegeket a folyamatosan mozgásban lévő víz alakítja ki. A teraszos morfológia hiánya a redukált felszínnek köszönhető, melyet a vízfolyások állandó fluktuációja eredményezett. A vastag kristályos kéreg jelentős vízhozam melletti folyamatos karbonát kiválás eredménye. A vékonyabb kéreg csekélyebb mértékű kicsapódást tükröz, melyhez természetesen kisebb vízhozamok, kevésbé intenzív áramlási értékek is tartoznak. c. „Vízesés vagy zúgó" kifejlődés Viszonylag ritka típus. Itt is a kristályos kéreg a dominál. A kezdő réteg általában összefüggően megfigyelhető a vízesés tetejétől az aljáig. A későbbiekben képződött rétegek lefelé haladva gyakran megszakadnak, és nagy alaki változékonyságot mutatnak. A rétegek elhelyezkedése vertikális vagy majdnem vertikális. A vízesés lábánál rendszerint rövid, meredek 30-50 fokos dőlésű lejtő található. Itt is megfigyelhető a kristályos kéreg, de még előfordulnak finomszemcsés, barnás lithoklasztokat tartalmazó üledékek is. Rétegközi breccsás üledékek is megfigyelhetők. Ezekben a törmelék darabok nagysága centiméterestől a deciméteresig terjedhet, és anyaguk főleg magából a feltöredezett kristályos kéregből származik.