A Magyar Hidrológiai Társaság XXVIII. Országos Vándorgyűlése (Sopron, 2010. július 7-9.)

5. szekció: Nagy tavaink vízgazdálkodása - Nagy Tamás (ADUKÖVIZIG): Tavak a múltból - A geomorfológiai helyzet és a tavi litofáciesek kapcsolatának nyomozása a süttői pleisztocén korú édesvízi mészkő előfordulások területén

A vízesés fácies a langyos patakvízi mésztufák jellegzetes lithotípusa, de leggyakrabban a forró vizű források környezetében fordul elő. ÍM 3.1. ábra. A „vízesés/zúgó" fácies képződési környezete 3.2 Topográfiai mélyedések üledékei Ezen üledékek leülepedése lapos, viszonylagosan alacsony térszínen történik. Az együttes legjellegzetesebb tagja a mikrobiális „bozót" fáciest, amely laterálisan hosszan követhető, világos színű mikrobiális travertinoból épül fel. Ezen kívül megtalálható e csoportban a stagnáló medence fácies is, amely finomszemcsés lithoklasztokat és nád töredékeket tartalmaz. Ezekre a kifejlődésekre egyaránt jellemző a vízszintes kiterjedés és a enyhén konkáv rétegződés. Az eróziós felszínek gyakoriak. a. „Mikrobiális bozót" E megjelenési forma jellemzője a horizontális kiterjedés. Vékonyan rétegzett „bozót" travertinoból épül fel. Vastagsága néhány méter lehet, de vízszintes kiterjedése a több száz métert is elérheti. A „bozót" mérete és alakja rétegről rétegre változhat. Ez a lithotípus gyakran átmenetet mutat a pizoidos és a buborékos travertinok felé. A kialakult rétegekre jellemző a finomszemcsés barna lithoklaszt közbetelepülés és gyakran tagolják eróziós felszínek. A képződési környezet sekély feltöltődött tavakban való felhalmozódásra utal (FolkChafetz 1984.) 3.2. ábra. A „mikrobiális bozót" fácies képződési környezete. Az eltorlaszolt tavacskában a vízáramlás folyamatos