A Magyar Hidrológiai Társaság XXVIII. Országos Vándorgyűlése (Sopron, 2010. július 7-9.)

4. szekció: Erdőgazdálkodás az ártereken - Molnár Sándor (KÖTIKÖVIZIG): A Kárpátaljai erdők lefolyást módositó hatása

4 szántóföld bükkerdő fenyőerdő kaszáló Erős hóolvadás 6,9 4,8 2,2 0,3 Négynapos eső (30,5 mm) után 5,2 2,6 1,8 0,3 Észlelt minimum 3,1 1,4 1,2 0,3 4. ábra – Egységnyi idő alatt mekkora mennyiségű csapadék szivárog be különböző vegetációjú talajokba, mm/percben. Erős hóolvadás esetén akár 16-szoros is lehet a különbség a bükk erdőtalaj és a gyep között. Az erdőtalaj akár 50 mm-rel több vizet tarthat vissza, mint a szántóföld. Ugyanakkor, már vizsgálatok

rámutattak, az erdei humusz felső 30 cm-e 137 mm eső tárolására képes (Bellon, 2002). Ismert, az erdők késleltetik a hóolvadást. Oroszországban végzett vizsgálatok szerint, erdei fenyvesben 18

nap alatt olvadt el egységnyi hó, míg nyílt mezőn ugyanennyi, egy nap leforgása alatt (Dr. Szodfridt, 2001). A hegyvidéki erdők hatását az árvizek levonulására – adott esetben a kárpátaljai vízgyűjtőre – akkor tudjuk egyértelműen bizonyítani, ha vizsgáljuk az erdők területe és az árvízi statisztikák közötti összefüggéseket. Mielőtt rátérnék az erdőterület változások részletezésére, álljon itt néhány jellemző adat a következőkben

vizsgált, határainkon kívüli vízgyűjtő területről: Kárpátalja kiterjedése 12760 km

2

. Ukrajna vizekben leggazdagabb régiója. 156 olyan folyója van, amelyeknek hossza több, mint 10 km és 2030 ami 10 km-nél rövidebb. A Kárpát-medence keleti szélén a Máramarosi havasok , délről a Tisza felső szakasza, nyugatról pedig az Ung völgye határolja. Négyötödét hegyek borítják és csak egyötöde síkság. Domborzati és klimatikus

viszonyai miatt egy rendkívül aktív csapadékos övezethez tartozik, ahol gyakoriak az árvizek. Erre utal az alábbi tudósítás: A nyugat-ukrajnai lakosok rettegve várják a tavaszt (Kárpátinfo) 2009-02-06 – A nyugat-ukrajnai megyék lakosai rettegve figyelik a tavasz első jeleit. Alig tértek magukhoz a júliusi árvíz után, máris reális veszély van egy újabb környezeti katasztrófára.

Számukra az utóbbi időben szinte megszokottá váltak az árvizek. És ezért nem csak a természet a felelős,

hanem azok a felelőtlen személyek is, akik mindent elpusztítanak maguk körül, nem gondolva a holnapi

napra. Az ökológusok szerint a nyugat-ukrajnai árvizek kétség kívül a 60-as évektől szüntelenül zajló erdőirtások

következményei. Forrás: Forestpress.hu Kárpátalján a vízgyűjtő felső részein az évi csapadékmennyiség megközelítheti az 1600-1800 mm-t is, s itt a hótakaró télen eléri a 100-200 cm vastagságot. (A XX. század legnagyobb árvize a térségben 1998 novemberében volt. A hatalmas árhullám

gátszakadást okozott, a víz elárasztotta a part menti települések jelentős részét. Teljesen víz alá került 118

település, az árvíz 300 ezer ember lakóhelyére terjedt ki). Az Ukrajnában eredő Tisza határunkon túli része 223 km hosszú, a teljes hossz egynegyede. Kárpátalja megyei erdő állomány területe 694 ezer hektár. Erdősültsége 51%. Számítások szerint a legkedvezőbb hidrológiai vízjárás a 60-70%-ban erdősített vízgyűjtő területekre jellemző. Ezen hegyvidéki erdők fontos szerepet játszanak a talajvédelemben, fontos vízszabályozási, vízvédelmi

képességük. Sajnos régebben az erdők jelentőségével nem számoltak, pedig a térség hidrológiai rendszerének

megsértése a Tiszán, hatással van a szomszéd területekre is. (Szlovákia, Magyarország). Ezért a

Kárpátokban lévő erdőknek nemzetközi jelentősége van.