A Magyar Hidrológiai Társaság XXVIII. Országos Vándorgyűlése (Sopron, 2010. július 7-9.)

3. szekció: Árvíz- és belvízkockázatok térképezése - Szakó Gábor (FETIKÖVIZIG): A Beregi árvízvédelmi rendszer fejlesztése

21 9.2 Lónyai árapasztó fióktározó A fióktározóban (6.6. ábra) történő vízvisszatartás a Beregi árapasztó tározó ürítése esetén

illetve a mértékadót megközelítő belvízhullámok esetén válhat szükségessé. Annak

érdekében, hogy a mértékadónál nagyobb vízhozamok, a torkolati zsilipek zárása, a

Tiszaszalkai szivattyútelep esetleges meghibásodása esetén ukrán területre ne legyen a

szabályzatban lévő vízhozamtól több átvezetve (ez főleg a Csaronda határszelvényében lévő

21,0 m3/sec vízhozamot meghaladó vízhozam esetén érvényes), illetve ha az ukrán oldali

szivattyútelepek kapacitása nem elegendő, a vizet tározókban kell visszatartani. Az árapasztó fióktározó Lónya-Tiszakerecseny térségében létesül. Ennek keretében új töltést

kell építeni a magyar-ukrán országhatár mentén 3700 m hosszban 105,20 mBf-i koronamagassággal, 3,0 m-es koronaszélességgel, 1:2 rézsűhajlással. A K-i oldalon a Csaronda balparti depóniájának a magasítása és töltéssé való kiépítése szükséges az

országhatár és a haranglábi út között, a 105,50 mBf-i magasságúnál alacsonyabb

szakaszokon. A fióktározó kialakítását összehangolták a területére eső vizes élőhelyek vízellátásával. Az

árapasztó fióktározó üzemrendjét három szempont határozza meg: Az árapasztás idején biztosítson szükség szerinti ideiglenes tározást, ameddig a vízkivezetés a

rendszerből nem lehetséges a Tisza illetve a Latorca felé. Ez addig van így, míg a vízszintek a

folyókban magasabban vannak, mint a Csaronda torkolati szakaszán. Mértékadót elérő vagy azt meghaladó belvízhelyzetben tegyen lehetővé belvíztározást. Egyéb esetekben a vizekkel való gazdálkodás, a természetvédelem szempontjai és igényei

szerint alakítható az üzemrend. A tározó térfogata árapasztási üzemmódban 12 millió m3, belvíztározás idején 9.0 millió m3.

A természetes vizes élőhelyek vízellátása céljából, 1.0-1.5 millió m3 víz engedhető ki. 9.3 Az ártéri vízrendszer továbbfejlesztése A vízrendszer továbbfejlesztése az árapasztó tározó gyors leürítése valamint a

vízgazdálkodási-vízkormányzási-vízpótlási lehetőségek javítása érdekében történik. A

fejlesztés műszaki tartalma (6.7. ábra): Vízpótló csatorna építése: Az árapasztó nagyműtárgy úgy kerül kialakításra, hogy az

árapasztási vízhozam mellett, képes legyen „kisebb” 5-8 m3/s víz kivezetésére is 400–450 cm-t meghaladó tiszai tivadari vízállások idején. Ehhez egy hosszú és széles, az árapasztó

csatornával összekombinált ún. tápcsatorna létesítése szükséges, melynek nyomvonala a

tározó beeresztő műtárgyától a töltés nyomvonalát követve Hetefejércse település határáig

épülne, mintegy kb. 10 000 fm hosszban, a tározót övező töltés mentén természetközeli

vonalvezetéssel. A csatorna nyomvonalán a terepszint 110.0-108,5 mBf. szint között ÉNY-i lejtéssel a terepviszonyokat követve halad. A csatorna mélysége 1-1,5 esetleg 2,0 m, rézsűje

nem szabályos, a domborzati viszonyokat követve 1:3- 1:10 között váltakozik. A tervezett

vízpótló csatorna az árapasztó tározó mélyebb területein teremti meg a szelíd árasztás

lehetőségét. Vízkivezetési kialakítása Tiszaszalkánál: A természetvédelmi-tájgazdálkodási célú

vízpótlásba bekapcsolható a meglévő tiszaszalkai zsilip. Erre az elmúlt években már többször

volt példa. A zsilipen keresztül a Szipa-Csaronda rendszer egy része látható el vízzel. A

projekt keretében a zsilip és a szivattyútelep rekonstrukciójára kerül sor. A Csaronda, a Dédai-Mitz, a Szipa menti depóniák fejlesztése, a Csaronda csatorna részleges

kotrása, tisztítása: A fejlesztés a Csaronda, Szipa és a Dédai-Micz főcsatornák mentén illetve

a Csaronda medrében van előirányozva. Cél: a magyar-ukrán vízkárelhárítási szabályzatban