A Magyar Hidrológiai Társaság XXVIII. Országos Vándorgyűlése (Sopron, 2010. július 7-9.)
3. szekció: Árvíz- és belvízkockázatok térképezése - Szakó Gábor (FETIKÖVIZIG): A Beregi árvízvédelmi rendszer fejlesztése
22 szereplő vízhozamok biztonságos átengedése a Csaronda melletti holt-medrekbe, mélyvonulatokba, a víz szabályozott és nem eseti kivezetése az ukrán területre, a terepen való ott kárt okozó átfolyás megakadályozása. A Csaronda menti depóniák fejlesztése a megépülő árapasztó tározó miatt is szükséges, mivel a tározó leürítésének egyik iránya a Csaronda és az Eszenyi zsilip. A kiépítési magasság az ukrán féllel egyeztetetten az 1999. évi belvízszintek plusz 0.5 m biztonság. A Csaronda főcsatorna a 0+000 – 28+990 szelvényei között szakaszosan döntően a mesterségesen kialakított szakaszokon, és annak a feliszapolódott részein kell kotrást, illetve cserjeirtást megvalósítani. Szipa főcsatorna kotrása Csarodánál: A Szipa főcsatorna 9+030-10+900 km szelvények közötti szakasza egy rég lefűződött Tisza meder, itt kialakult a Csaronda tó, mely Csaroda település belterületével határos. A vízszabályozás, vízvisszatartás érdekében a csatorna 8+960 km szelvényében egy fenékküszöb épül. A fölötte lévő tó vízmélységének és térfogatának növelése érdekében a mederben lerakódott iszapot el kell távolítani. Fenékküszöbök építése a Csarondán és a Szipán: A Csarondán 5 helyen (beleszámítva a már megépültet is) és a Szipán 1 helyen történik. Célja: A Csaronda melletti mélyebb területekre, holt-medrekbe való vízkivezetés feltételeinek javítása. Az eddigieknél magasabb és állandóbb vízszint tartása, mely kedvező az itt élő növény- és állatvilág számára, és megakadályozza a mederben a káros vízinövényzet (gyékény, nád, sás) túlburjánzását is. Meglévő vízkormányzó műtárgyak felújítása, újak építése a Beregi vízrendszerben a helyi vizek visszatartására: A helyi vízvisszatartás kettős célt szolgál. Egyrészt térségi szinten általában, helyi szinten konkrétan javítja a vízháztartási viszonyokat, vizes élőhelyek revitalizációja történik általuk, illetve helyenként támogatja a mezőgazdálkodás szerkezetváltását (tájhasználatváltást). A vizek visszatartásával részben tehermentesítők a torkolati létesítmények, ezáltal üzemeltetési, szivattyúzási költségeket csökkentünk. 10. Összefoglalás Amennyiben megvalósulnak a beruházások, teljes hosszában kiépítésre kerül a Beregi árvízvédelmi töltésrendszer, illetve a Bereg magyarországi részén egy vízkivezetési rendszer kezdheti el működését. Az ár-és belvízi fejlesztések csökkentik az évenkénti jelentős védekezési-kárenyhítési kiadásokat, jelentős pénzt megtakarítva ezzel a Magyar Államnak. A vízkivezetési rendszer része egy árvízi vésztározásra szolgáló terület, ezt a nagyobb árvizek idején nyitják majd meg az árvízi csúcsok vízszintjének csökkentése érdekében. A vízrendszer egyéb elemei arra szolgálnak majd, hogy tervezetten minden évben továbbvezethető legyen rajtuk keresztül a Tisza vize a beregi ártéri öblözet alacsonyabb vonulataiba. Az így kivezetett víz hozzájárul majd a nyári vízhiány mérsékléséhez, ami nem csak természetvédelmi, de gazdálkodási szempontból is fontos. A vízpótlás rendszeressé válásával kialakíthatóak az ártéri tájgazdálkodás haszonvételei is.
