A Magyar Hidrológiai Társaság XXVIII. Országos Vándorgyűlése (Sopron, 2010. július 7-9.)
1. szekció: Vízgyűjtő-gazdálkodási tervezés - Kopasz Eszter - Kőváriné Gulyás Erzsébet (KDVKÖVIZIG): Vízbázisvédelem a vízgyűjtő-gazdálkodási tervezés előtt és után a KDV-KÖVIZIG területén
3 Vízbázis bemutatása A Szentendre Regionális Déli Vízmű a Duna-menti Regionális Vízmű Jobb-parti Üzem legjelentősebb víztermelő telepe. A vízbázis jelentőségét mutatja, hogy az ivóvíz klórozást követő- en (további tisztítás nélkül) közvetlenül a regionális vezetékhálózatra kerül. A vízbázis diagnosztikai munkái 1997-től 1999-ig tartottak. A diagnosztika eredményeként elkészült ingatlanhatárhoz igazított védőterületi térképet az 1. ábra mutatja. 1. ábra: A Szentendre Regionális Déli vízbázis védőterületi térképe A diagnosztikai vizsgálatok megállapították, hogy a termelőkutak vízminőségét 85-90%-ban a Duna vízminősége, és csak 10-15%-ban a háttérvíz minősége alakítja. A diagnosztikai vizsgálati időszakban a biológiai és toxikológiai vízminőségi mutatók kedvező képet mutattak. Szentendre, Budakalász és Pomáz települések beépített területén azonban ammónia- és nitrátszennyezés volt észlelhető, melynek fő oka a magas klorid, szulfát és sótartalmat is okozó kommunális szennyvíz szikkasztás és a mezőgazdasági területek ammónia felhasználása. Ezenkívül Szentendre déli részén az ipari övezetben és a volt szovjet laktanya területén klórozott szénhidrogén szennyezést fedeztek fel a talajvízben. Ennek kármentesítése 2010-ben kezdődik meg. A területen jelentkező szennyezőforrások közé tartozik a mezőgazdasági tevékenység, de egyre csökkenő mértékben. Több bányató is található itt, amelyek azért veszélyesek a vízkészletre, mert a talajvizet védő talajréteget eltávolították, így az közvetlenül szennyeződhet. A vízgyűjtő területen illegálisan lerakott hulladék, szennyeződött csapadékvíz elszikkadása és a vízbázist keresztező utakon bekövetkező baleset is veszélyezteti a víz minőségét.
