A Magyar Hidrológiai Társaság XXVIII. Országos Vándorgyűlése (Sopron, 2010. július 7-9.)

1. szekció: Vízgyűjtő-gazdálkodási tervezés - Kopasz Eszter - Kőváriné Gulyás Erzsébet (KDVKÖVIZIG): Vízbázisvédelem a vízgyűjtő-gazdálkodási tervezés előtt és után a KDV-KÖVIZIG területén

4 A biztonságba helyezéshez elengedhetetlen feladatok: • a mederoldalon a szűrőfelület védelme a mederkotrás korlátozásával, valamint a káros

hatású feliszapolódás megakadályozásával; • Budakalász, Szentendre és Pomáz területén a szennyvízszikkasztások felszámolása, a

közcsatorna-hálózat kiépítése és a mielőbbi rákötések megvalósítása; • a vízmű belső védőterületének kialakítása, illetéktelenek kitiltása az árvédelmi gátról,

valamint a hullámtéri erdő és gyep megőrzése feltétlenül szükséges; • a klórozott szénhidrogén szennyezés kármentesítése nélkülözhetetlen (A kármentesítés

előkészítése megkezdődött.); • a bányatavakat a víz- és környezetvédelmi előírások szigorú betartása mellett lehet

hasznosítani; • az állattartó telepeken és a szántó, valamint legelő területeken a megfelelő tápanyag és

növényvédőszer használat, illetve trágyatárolás folytatása szükséges; • a potenciális szennyezőforrások (pl. benzinkút, szennyvíztisztító telep, kertészet, istálló) tevékenységét is nyomon kell követni; • a védőterületen belül a víz mennyiségének és minőségének rendszeres ellenőrzése a

vízmű feladata; • a védőterület hatósági határozattal történő kijelölése által meg kell akadályozni, hogy

újabb szennyezők jelenjenek meg a vízműtelep környezetében. (Forrás: GEOHIDROTERV Kft. Szentendre Regionális Déli üzemelő, sérülékeny vízbázis biztonságba helyezése, Összefoglaló értékelő dokumentáció, 1999.) Perőcsény-Tésai vízbázis Alapadatok Vízbázis típusa: talajvíz Vízadó réteg: pleisztocén kavicsterasz Kutak száma: 3 db csőkút + 1 db tartalék csőkút, 22 db figyelőkút Vízbázisról ellátott lakosok száma: kb. 3000 fő Védendőnek javasolt kitermelhető vízmennyiség: kb. 1000 m

3

/nap Vízbázis bemutatása A vízmű az 1980-as években került kialakításra. A vízműnek a térség regionális vízellátásá-

ban kiemelt szerepe van. Az Ipolyból kitermelt vizet fertőtlenítés után, további tisztítás nélkül

kerül a hálózatba. A vízbázis diagnosztikai munkálatai 1997 és 1998 között tartottak. A modellezés eredményeiből megállapították, hogy a vízgyűjtő terület nagyobb része Szlovákia területén található, a

vízkészlet kb. 70%-a a szlovák oldalról, 20%-a az Ipolyból és csak a maradék 10% származik a magyar oldalról (csapadék, felszíni vízfolyás). Így a védőterületek Szlovákia területére is átnyúlnak. Az ingatlan határokhoz igazított Magyarországra eső védőterületi térkép a 2. ábrán látható.