A Magyar Hidrológiai Társaság XXVIII. Országos Vándorgyűlése (Sopron, 2010. július 7-9.)

15. szekció: A magyar vízgazdálkodás története - Nagy Sándor (KÖRKÖVIZIG): Az 1980 évi Hosszúfoki töltésszakadás és annak máig tartó következményei a Körös-vidéki Környezetvédelmi és Vízügyi Igazgatóságnál

18 7. A védelmi munká

k irányítása, és az árvíz sz

akmapolitikai helyzetértékelése (Részletek az Árvízvédelmi Területi Bizottsági ülések

jegyzőkönyveiből) A védekezés első szakasza töltésszakadásnál korában kezdődött. (1980 július 23-án) A védelemvezetés a fő hangsúlyt a Fekete-, és Kettős- Körösi töltésszakaszokon az árvízszint

töltésmeghágása elleni védekezésre helyezte, és ezt a feladatát sikeresen meg is oldotta. (Lsd. 3. fejezetben) Mivel a Fekete-Körös volt a legveszélyeztettebb helyzetben, az Árvízvédelmi

Területi Bizottság az első 1980 július 24-i ülésén az Igazgatóság védelemvezetőjének

tájékoztatója után a következők szerint foglalt állást: „Abban az esetben, amikor az árvizet a töltések között biztonsággal levezetni nem lehet, meg kell nyitni. Az erre vonatkozó engedélyt a vízügyi Igazgatóság szerezze be.” (

22

) A Fekete-Körös menti Mályvádi árvízi szükségtározó megnyitására felvonult az orosházi

robbantó műszaki alakulat és a budapesti ÁBSZ. A védelmi helyzet kedvezőbbé fordulása

miatt a tározó megnyitására – a védekezés első szakaszában - nem került sor. A védekezés második szakasza a töltésszakadás bekövetkezésével kezdődött. Az Igazgatóság

védelem vezetése - még az Árvízvédelmi Területi Bizottság július 28-i második ülése előtt – intézkedett a külterületi lakosság mentésére, kiürítésére. (Lsd. 6.1 pontban ) A tarhosi körtöltés védelmével a Körös-Berettyói Vízgazdálkodási Társulatot, a Dobozi körtöltés

védelmével pedig a Körösi Vízgazdálkodási Társulatot bízta meg. Elhatározta a Hosszúfoki

Főcsatorna jobboldali töltésének védelmét, és elrendelte illetve végre is hajtotta a Sebes-, Kettős-Körös deltájában lévő Mérgesi Árvízi szükségtározó megnyitását. Az július 28-án az

esti órákban a Vízügyi Igazgatóság székházában ülésező Védelmi Bizottság jóváhagyólag

elrendelte a Hosszúfoki főcsatorna feszített ütemű védelmét, a Tarhosi körtöltés védelmét. „ A

szakvélemények meghallgatása után Sarkadkeresztúr, Vizesfás és Vésztő vonatkozásában

veszélyeztetést nem állapított meg.”(

22

) Ezt követően július 28-30 között újabb jelentős csapadékterhelés érte a Körösök Romániai

Főként Északi vízgyűjtő területét,(különösen a Sebes-Körös és a Berettyó völgyét), amely a Sebes-Körös mentén – az előrejelzések szerint – LNV körüli vízszinteket eredményezett.

Kisebb árhullám a Fekete-Körösön is érkezett, amely a számítások szerint a Kettős-Körös

szakadás szelvényében legalább 1,5-2,0 m vízszintemelkedést eredményezett volna.