A Magyar Hidrológiai Társaság XXVIII. Országos Vándorgyűlése (Sopron, 2010. július 7-9.)

15. szekció: A magyar vízgazdálkodás története - Nagy Sándor (KÖRKÖVIZIG): Az 1980 évi Hosszúfoki töltésszakadás és annak máig tartó következményei a Körös-vidéki Környezetvédelmi és Vízügyi Igazgatóságnál

15 A töltésbe beépült 41.700 m

3 föld egyrészt a töltés melletti, másrészt az igazgatóság sarkadi

úti anyagnyerőhelyéről. A töltés profilját a rendkívül rossz talajviszonyok miatt nem tudták

teljesen rendezett formában kialakítani.(

5

) 6.4 Vízvisszavezetés, stabil és mobil szivattyútelepek

üzemeltetése Az Igazgatóság a kb. 200 millió m3 kifolyt víz 50 %-át a kiszakadásnál gravitációsan, 25 %-át

stabil szivattyútelepeknél (gépi úton és gravitációval), 25 %-át pedig szivattyús

provizóriumok telepítésével tervezte visszavezetni a Kettős-, és Fekete Körösbe. 6.4.1 Gravítációs vízvisszavezetés: A töltésszakadás ideiglenes elzárása kétsoros CS-1 és Cs-2 típusú szádlemezekből és

homokzsák kitöltésből készített jászolgáttal történt. A folyó és az elöntött területek vízszintje augusztus 7-én kiegyenlítődött, ezt követően 15:50-kor az elzárást a szádlemezek

visszahúzásával két helyen megnyitották. A gravitációs vízvisszavezetés szeptember 2-án

4:00-kor szűnt meg. 6.4.2 Stabil szivattyútelepek: Az elöntött terület víztelenítését biztosító legnagyobb kapacitású Hosszúfok-II, Hosszúfok-III és Hosszúfok-IV. szivattyútelepeket igen rövid idő alatt elöntötte az árvíz, ezért a károk

megelőzése, az üzemképességük megőrzésére már semmit nem lehetett tenni. Ugyanígy járt a

Hosszúfoki főcsatornába –mint közbenső befogadóba- beemelő Bodzászugi szivattyútelep is. A szakadás helyétől távolabbi Vargahosszai szivattyútelepnél a szivattyúkat meghajtó

villanymotorokat a gépház darujának legmagasabb állásáig felemelték, és alábakolták. A beépített kapcsolószekrény alkatrészeinek kiszerelését azonban már egyre emelkedő vízben

dolgozva kellett kiszerelni.