A Magyar Hidrológiai Társaság XXVIII. Országos Vándorgyűlése (Sopron, 2010. július 7-9.)

15. szekció: A magyar vízgazdálkodás története - Nagy Sándor (KÖRKÖVIZIG): Az 1980 évi Hosszúfoki töltésszakadás és annak máig tartó következményei a Körös-vidéki Környezetvédelmi és Vízügyi Igazgatóságnál

16 Igen rövid idő alatt kiderült, hogy a gyors helyreállítás csak a gyártó vállalatok maximális

közreműködésével lehetséges, ezért a kiszakadás utáni második napon kapacitáslekötő

megrendeléseket küldtek ezeknek a cégeknek. A gyártókkal az együttműködés korrekt volt,

amelyet a beszámoló alábbi részlete is bizonyít: Hosszúfok-II. szivattyútelep 4 db, egyenként 160 kW-os motorját víz alól kiemeltük és az

EVIG-gyárba szállítottuk, ahol a motorok szétszedését- tisztítását, kiszárítását és az összes

szükséges javítást, mérést 6 nap alatt elvégezték.(

12

) A Hosszúfok-III. (akkor még gőzüzemű) sztp. helyreállításában a KÖVIZIG dolgozóin kívül a Békés Megyei Tüzeléstechnikai Vállalat dolgozói is részt vettek, a kazánok víz-, és

tűzterének, füstjárat-ának helyrehozásában, kiszárításában. A Hosszúfok II-IV. sztp-ek augusztus 4-16 között történt üzembe helyezésükkel az elöntött területek mentesítésére

összesen 20,5 m3/s szivattyú-kapacitást működtettek szeptember 10-ig, amikorra a vízszint

apadása lehetővé tette a Vargahosszai sztp. 2*6,0 m3/s-os gépegységének a beüzemelését.

Ezzel a stabil szivattyúk kapacitása a Kettős-Körös felé 32,5 m3/s-ra kiegészült. A képen a Hosszúfoki főcsatorna balparti töltésén történő vízátbukás látható. A Vargahosszai sztp. gépegységének üzembe helyezését megelőzően a Ø 2000 mm-es nyomócső ún. nadrágcső idomának a víz alatti kiszerelését tervezték, amelynek daruval