A Magyar Hidrológiai Társaság XXVIII. Országos Vándorgyűlése (Sopron, 2010. július 7-9.)

2. szekció: Hajóutak fenntartása, a Folyami Információs Rendszer bevezetése - Lieber Gábor (KDVKÖVIZIG): Hajózási problémák a Közép-Duna-völgy területén

10 A gázló csak kotrással történő megszűntetése ott jöhetett számításba, ahol más megoldás

korlátokba ütközött. Ez a típusú rendezés ugyanis azzal a kockázattal járhat, hogy a beavatkozás felett hosszabb távon újabb gázlós szakaszok jönnek létre. A gázlóknál kombinált kotrási-szűkítési megoldások alkalmazása során a kotrás okozta

szelvény-növekedést esetlegesen kísérő vízszint-csökkentést a beépülő szabályozási művek

ellensúlyozzák. Utóbbiak mindemellett kedvezőbb áramlási feltételeket biztosítanak, így

javítják a hajózási viszonyokat. Ez a módszer csak ott alkalmazható, ahol a keresztirányú

művek (elzárások, sarkantyúk) megépítéséből eredő parti feltöltődés egyéb érdekeket (pl. vízbázisok) nem sért. A hajóút újravonalazását a tanulmány egyedül a Dömösi gázló rendezésénél vette

számításba, a gázló rendezésével egy időben megépíteni tervezett bal parti szabályozási mű

hatására kialakuló áramlási és mederbeli viszonyoknak megfelelő kombinált megoldással. A tanulmány alapján elkészültek az Igazgatóság kezelésében levő felső Duna-szakasz Dömösi

és Visegrádi szűkületeinek vízjogi létesítési engedélyezési tervei. A tervek engedélyezési

eljárása jelen pillanatban is folyik, környezetre gyakorolt várható hatásuk részletes

vizsgálatára a következőkben ismertetett kritériumokat figyelembe vevő Környezeti

Hatásvizsgálat készült. 3.3. Tervezési kritériumok 3.3.1. Nemzetközi Környezetvédelmi Irányelvek A következőkben azon érvényben levő nemzetközi irányelvek és egyezmények szerepelnek,

melyeket a hajózás fejlesztésének, így a hajózási akadályok kezelésének tervezésénél

mindenképpen figyelembe kell venni. A felsorolás alapjául az ICPDR által 2007-ben kiadott Joint Statement on Guiding Principles for the Development of Inland Navigation and Environmental Protection in the Danube River Basin 1.sz. melléklete szolgált. A legfontosabb ezek közül az EU 2000-ben bevezetett Víz Keretirányelve (EU WFD), mely a felszíni és felszín alatti vizek védelmét tűzte ki céljául egy összefogott, nemzetközi

vízgazdálkodási terv keretein belül a teljes Duna vízgyűjtőre. A folyamaton belül a vízgyűjtő

területén osztozó 13 állam együttműködését (köztük nem EU-tagállamokét is) a Duna

Védelme Nemzetközi Bizottság (ICPDR) koordinálja. A VKI figyelembe vétele a hajózás

fejlesztésének szempontjából a következőket jelenti:  a víztestek állapota nem romolhat,  biztosítani kell a társadalom részvételét, a költséghatékony megoldásokat, valamint a hajózási infrastruktúra teljes költség-visszatérülését, és  minden hajózási és folyószabályozási projektnek hozzá kell járulnia a VKI

előírásainak megfelelő ökológiai célkitűzések eléréséhez. Fontos kiemelendő cél még a hasznosítható vízkészletek hosszú távú védelmére alapozott fenntartható vízhasználat elősegítése, valamint a felszín alatti vizek további szennyezésének megakadályozása.