A Magyar Hidrológiai Társaság XXVIII. Országos Vándorgyűlése (Sopron, 2010. július 7-9.)
12. szekció: A vízjog időszerű kérdései - Kiss Emese (M+T Kft.): Észrevételek a vízi-közmővek szabályozásához
2 ab) a közüzemi ivóvíz szolgáltatás, ac) közüzemi szennyvízelvezetés és -tisztítás, továbbá ad) közterületi nyílt vagy zárt rendszerű csapadékvíz-elvezetés együttes megléte;” A csapadékvíz-elvezetést tehát e rendelet alapján – akár zárt-, akár nyílt rendszerben valósul meg – közműnek kell tekinteni. [Megjegyzés: A rendelet 46-49.§-ban az építmények közműellátása részének tekinti a hírközlést (távközlés, műsorszórás) és a hulladékelhelyezést is.] Egy reális megközelítés, ha fenti aa)-ad) pontok alatti tevékenységek biztosítása céljából létrehozott – általában vonalas – mérnöki létesítményeket közműnek tekintjük. Tágabb értelmezés szerint [1] , [5] a közmű f ogalmába a közműveket működtető szervezetek – vállalkozások – is beletartoznak. A legfontosabb ágazati jogszabályunk – a dolgozatírás időpontjában hatályos – 1995. évi LVII. törvény a vízgazdálkodásról (továbbiakban Vgtv.) a vízi-közmű fogalmát tételesen nem t artalmazza. Rögzíti azonban, hogy mely vízi-közművekkel végezhető közüzemi tevékenység, az a lábbiak szerint: „13. § (1) A víziközművek működtetése során végzett vízellátás, s zennyvízelvezetés, -elhelyezés és -tisztítás, valamint egyesített rendszer esetén a csapadékvízelvezetés közüzemi tevékenység.” Ez az értelmezés – legalábbis véleményem szerint – nem zárja ki a csapadékvíz-elvezetés nem egyesített rendszerben üzemelő létesítményeinek közmű voltát, c sak a működtetés közüzemi módját korlátozza. A törvény tervezett módosítása – annak a KvVM honlapjáról letölthető KVVM/KJKF/912/2009. jelű dokumentuma – szerint a Vgtv. 1. s zámú – Fogalommeghatározások – melléklete kiegészül többek között az alábbiakkal: „37. víziközmű: olyan – vezetékhálózatból, műtárgyakból és azok berendezéseiből, tartozékaiból álló, e gységes rendszert alkotó – közcélú vízilétesítmény, amely ba) valamely település vagy települések közműves ivóvízellátását, ezen belül a v íztermelést, az ehhez kapcsolódó vízbázis-védelmet, a vízkezelést, -tárolást, -szállítást és -elosztást, és bb) a közműves szennyvízelvezetést (egyesített rendszer esetén a csapadékvíz-elvezetést), ezen belül a szennyvizek, illetve csapadékvizek összegyűjtését, elvezetését, tisztítását, a t isztított szennyvizek és szennyvíziszapok továbbvezetését, elhelyezését szolgálja;” Ez szerint – valamint a tervezet víziközmű szolgáltatás fogalom-meghatározása alapján – a csapadékvíz-elvezetés kizárólag abban az esetben minősül vízi-közműnek, ha az elvezetés e gyesített rendszerű. A vízgazdálkodási törvény tervezett módosítása szellemében gyakorlatilag az a vízi-létesítmény minősül vízi-közműnek, amellyel gazdasági társaság díjfizetés ellenében vízi-közmű szolgáltatást végez. Ezt a kérdéskört tehát a törvény működtetői szempontból k özelíti, illetve hozzárendeli a meglévő, zömében vízellátási-, szennyvízelvezetési- és tisztítási tevékenységet végző szervezeti – üzemeltetési – struktúrához. Ez egy lehetséges, de szakmailag kifogásolható megközelítés. [Megjegyzés: Csak a teljesség kedvéért célszerű megemlíteni, hogy a hatályos törvényben és a módosításban egyaránt a Víziközmű társulat címszó alatt a 38., illetve a módosításban 44/A. § alatt szereplő szöveg: „A víziközmű társulat közfeladatként a település, az együttesen ellátható települések belterületi, illetve lakott területi részének közműves vízellátását, szennyvízelvezetését, szennyvíztisztítását, a belterületi vízrendezést és csapadékvíz elvezetést szolgáló vízilétesítményeket hoz létre, illetve fejleszt.” Nem túl elegáns jogi megoldás, ha egy víziközmű társulat által létrehozott vízilétesítmény nem vízi-közmű. A jogszabályok között összhang negatív példájaként ugyancsak említésre méltó, hogy az 21/2002. (IV. 25.) KöViM rendelet a víziközművek üzemeltetéséről 2. § b.) pontja alapján a víziközmű fogalmába már az egyesített rendszerű csapadékvíz-elvezetés sem tartozik bele.] A hatályos vízgazdálkodási törvény, illetve tervezett módosítása is igen nagyvonalúan foglalkozik a települések csapadékvíz-elvezetésével. Az ehhez kapcsolódó fő pontok a feladat é s a finanszírozás tekintetében az alábbiak: - A 4. § (1) f.) pontja alapján a települési önkormányzat feladatát képezi: a helyi vízrendezés és vízkárelhárítás, az árvíz- és belvízelvezetés. - A 7. § (3) szerint: A helyi önkormányzat tulajdonában lévő vizekről és v ízilétesítményekről a 9-10. §-okban és a 13. §-ban foglaltakra is figyelemmel a
